Erről tanúskodnak legalábbis a Szonda Ipsos Közvélemény-kutató Intézet által a választások után két-három nappal végzett telefonos közvélemény-kutatás adatai, amelyek szerint az SZDSZ parlamentbe jutását is örömmel fogadta minden szavazói (és nem szavazói) csoport, egyedül a fideszesek között vannak relatív (47 százalékos) többségben azok, akik elégedetlenek ezzel a fejleménnyel.

A választások kimenetelével tehát ebből a szempontból mindenképpen elégedettnek mondható a választók zöme, s javarészt nem tántorodtak el a második fordulóban való részvételtől sem. Kétharmaduk teljes bizonyossággal, további 10 százalékuk pedig valamivel kevésbé határozottan, de azt állítja, a következő fordulóban is részt vesz a szavazáson. A két nagy párt híveinek nagyobb része elkötelezettebb e tekintetben, mint a két kisebb biztos bejutóé, de sem az MSZP- és a Fidesz-, sem az MDF- és az SZDSZ-hívek között nem tapasztalható érdemi különbség.

A közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdés talán nem is a választások végkimenetele ebben a pillanatban, hanem hogy az MDF - akár központi, akár helyi szinten - hajlandó-e megállapodni, vagy akár csak tárgyalóasztalhoz ülni a Fideszszel.

Két nappal ezelőtt - a felmérés idején - még annál is kevesebbet tudtunk, mint ma, az azonban már akkor is világosan látszott, hogy a többség szemében hiteltelenné tenné az MDF-et, ha "lepaktálna" a Fidesszel. Így gondolkozik erről az összes megkérdezett fele, sőt még a Fidesz-szavazók egynegyede is, míg csupán a válaszadók egyharmada véli úgy, hogy ez nem kezdené ki a demokrata fórum eddigi politikájának hitelességét. Persze, ha valakinek, akkor az MDF híveinek véleménye számít igazán a kérdés szempontjából, márpedig a többségük szerint hiteltelenné tenné Dávid Ibolya pártjának egész eddigi politikáját a Fidesz által szorgalmazott megegyezés, igaz ugyanakkor, hogy egyharmaduk képes lenne elfogadni ezt az alkut.

Már a megkeresés hitelességének megítélése is ambivalens, de az együttműködés elvárása a válaszadók többsége szerint végképp "jogtalan" a Fidesz részéről eddigi politikájuk fényében.

Nemcsak a múlt, a valószínűsíthető jövő is arra készteti a megkérdezetteket, hogy támogassák az MDF vezetőségének döntését, hiszen a többség meglehetősen konfliktusosnak látja a két párt eddigi viszonyát (az összes megkérdezett 77, az MDF-szavazók 90 százaléka vélekedik így).

A válaszadók fele, az MDF-szavazók 55 százaléka úgy véli, ha a fórum elfogadná a Fidesz ajánlatát, és úgy alakulna, hogy a választások után közösen alakíthatnának kormányt, a nagyobbik párt a cél elérése után többé nem törődne kisebb partnere javaslataival, programjával.

Az MDF-esek egy része nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben, és csupán egyharmaduk hisz a Fidesz ajánlatának őszinteségében. Az összes szavazói csoport közül csak a Fidesz-támogatók gondolják úgy nagy többségben, hogy Orbán Viktor hosszú távon is kiegyensúlyozott együttműködésre törekszik.

Mindezek fényében talán már nem lehet csodálkozni azon, hogy a többség helyesli a demokrata fórum azon döntését, hogy nem lépteti vissza képviselőjelöltjeit a Fidesz javára: az összes megkérdezett harmada, az MDF-szavazóknak pedig alig több mint ötöde helyteleníti csupán ezt a döntést. Az MDF szavazói olyanynyira kiállnak pártjuk mellett, hogy jelöltjük visszalépése esetén is mindössze negyedük adná szavazatát a Fidesz indulójára. (Szonda Ipsos)

l A Szonda Ipsos 2006. április 11-én és 12-én telefonon kereste meg a választópolgárokat. A vizsgálat alapját egy 1000 fős reprezentatív és egy 184 fős kiegészítő minta képezte, utóbbiban kizárólag olyanok szerepeltek, akik a választások első fordulójában az MDF listájára adták le szavazatukat.