Az első forgatókönyv a 2006. április 9-i, első fordulós támogatottsági viszonyok alapján becsli a képviselői helyek megoszlását, ami azt jelenti, hogy a kiinduló feltételezés szerint a második fordulóban induló jelöltek az első fordulós választói támogatottságot élvezik. Ennek alapján a szimulációk szerint a legvalószínűbb a jelenlegi kormánykoalíció, vagyis az MSZP és az SZDSZ 30 mandátumnyi parlamenti többsége. Az első forgatókönyv azt tesztelte, hogy az MDF mind a 42 egyéni választókerületben fenntartja 3. helyről induló jelöltjét, de az MDF szavazói Dávid Ibolyáék döntése ellenére is 20 százalékos arányban a Fidesz-KDNP jelöltjére szavaznak, miközben az MSZP és az SZDSZ választói kölcsönösen 80 százalékban szavaznak visszalépés esetén egymás jelöltjére.

1. forgatókönyv: Az április 9-i erőviszonyok alapján

A második, szintén első fordulós erőpozíciókra épülő forgatókönyv az MDF és a Fidesz szavazóinak 100 százalékos átszavazásával kalkulál, vagyis azzal, hogy az MDF elnökségi döntésétől függetlenül mindenütt megállapodás jön létre az MDF és a Fidesz között a második fordulós visszalépésről, és az MDF, illetve a Fidesz szavazói 100%-ban támogatják az így versenyben maradt jelölteket. Az MSZP és az SZDSZ választói ebben az esetben is 80%-os arányban hajlandóak egymás jelöltjét támogatni. Ez a forgatókönyv is MSZP-SZDSZ többséget eredményez, bár itt a balliberális koalíció mérsékeltebb, 20 mandátumos többségre támaszkodhatna.

2. forgatókönyv: Az MDF szavazók 100%-a a Fideszre szavaz

A harmadik, hipotetikus forgatókönyv egy esetleges erőeltolódás révén bekövetkező szituációt tesztel. A forgatókönyv eredményeként mérsékelt, két mandátumos Fidesz-KDNP parlamenti többség jöhet létre, amelynek kialakulásához a Fidesznek a 110 eldöntetlen egyéni választókerületből 81-ben kell győzelmet szereznie, és ezzel egyedül is képessé válik a parlamenti többségre támaszkodó kormány megalakítására. Amennyiben a Fidesz 80 OEVK-ban nyer, úgy patthelyzet alakulhat ki, hiszen az MSZP-SZDSZ és a Fidesz egyaránt csak az MDF támogatásával képes parlamenti többséget biztosítani.

3. fogatókönyv: A FIDESZ-KDNP egyedül is többséget szerez

A negyedik forgatókönyv egy jobboldali koalícióval számol, amelyben a Fidesz-KDNP az MDF-fel közösen alakíthatna kormányt, mivel ebben az esetben a kormányváltó erők 194 képviselői hellyel rendelkeznének, azaz 2 fős mandátumtöbbséget érnének el. Ekkor a Fidesz-KDNP szövetségnek 66 egyéni választókörzetben kell a mandátumot megszereznie. A 65 mandátumos győzelem inflexiós pontnak tekinthető, vagyis minimum ennyit kell a második fordulóban a Fidesznek megszereznie az MSZP-SZDSZ többség megakadályozásához, és az MDF-fel közös parlamenti többség kialakításához.

4. forgatókönyv: A Fidesz-KDNP az MDF-fel együtt többséget alkot

(A közölt mandátum-becslések Kenneth R. Benoit (Trinity College, Dublin/Századvég Alapítvány) által kifejlesztett számítógépes szimulációs modell segítségével készültek. A szoftver a magyar választási rendszert leképező dinamikus számítások során az 1990. óta lezajlott magyar országgyűlési választásokon érvényesült statisztikai megoszlási sajátosságokat is figyelembe veszi. A szimulációk eredményátlagai minden külön kezelt párt számára megadják a megadott országos összesített listás szavazatarányhoz társuló legvalószínűbb mandátumszámot.)