A képek két nappal azután érkeztek meg, hogy az űreszköz kedden ráállt az "esthajnalcsillag" körül kijelölt keringési pályára. Mint azt Horst Uwe Keller, a Max Planck intézet kutatója, az ESA "kameracsapatának" a tagja a németországi Darmstadtban lévő földi irányítóközpontban elmondta, a - kissé szemcsés - felvételeken kivehető a Vénusz körüli felhők rétegzettsége és egy csigavonal a bolygó déli pólusa körül.

A Vénuszról 200 ezer kilométer távolságból készített képekből a tudósok többet szeretnének megtudni a bolygót körülvevő sűrű légkörről, amelyben fokozott az üvegházhatás. A föllőtt űrszonda hónapokon keresztül gyors ütemben fotózza a Vénusz körüli légkört, a kutatók reményei szerint értékes adatokat szolgáltatva ezzel a felhőképződéssel és a klímaváltozással kapcsolatban.

A legfontosabb kérdés azonban, amelyre választ keresnek, hogy például miért lehet az, hogy a Vénusz és a Föld ugyan mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy időben született, egymás mellett vált felnőtté (a két bolygó közötti legrövidebb távolság 41 millió kilométer, a leghosszabb pedig 258 millió kilométer), vagyis egyfajta bolygótestvéreknek tekinthetők, és mégis teljesen eltérő körülmények alakultak ki felszínükön, illetve környezetükben.

Az űreszköz, amelynek tudományos tevékenységét 500 földi, vagyis két vénuszi napra tervezik, pályára állása után még korrekciós manőverek sorozatával alakítja végleges munkapályáját május elejéig, amikor hosszan megnyúlt poláris pályáján 24 óra alatt tesz meg egy fordulatot a bolygó körül 125 millió kilométerre a Földtől. A tudósok arra számítanak, hogy a felvételek képminősége háromszor olyan jó lesz, mint az első képeké.

A Venus Expresst november 9-én egy Szojuz-Fregat orosz hordozórakéta indította útjára a kazahsztáni Bajkonurban lévő űrrepülőtérről, s összesen 400 millió kilométert tett meg ívelt bolygóközi pályáján, míg az égitest közelébe ért. (MTI)