Az idén több zöldszervezet is megmutatta magát a vasárnapi választáson, ám összesen a tizedszázalékos arányt sem érték el. Barátaikon, szimpatizánsaikon kívül nem tudtak megszólítani senkit.

Talán azért, mert zöldpártalapításra a feladatra alkalmatlan emberek vállalkoznak. Olyanok, akik kiváló egyetemi, kutatóintézeti szakemberek, vagy éppen kisebb zöldszervezet vezetőjeként is megállják a helyüket, de ez a kiválóság nem elég egy parlamenti tagságra érett formáció létrehozásához.

Nem állíthatjuk, hogy azért nincs szükség ilyen pártra, mert a jelenlegi parlamenti erők elsőrangúan képviselik a zöldérdekeket. Erről szó sincs. Az idei választási kampányban sok mindenről szó esett, de a környezet- és természetvédelemről alig.

Ez a problémakör még nem érdemi része a mindennapi életnek. Elég körülnézni a szemetes országon, vagy árvizek idején lemenni a folyópartokra és rácsodálkozni, hogy mi mindent hoz a víz, s rájöhetünk, hogy az élhetőbb környezet propagálásával, kikövetelésével még nem lehet választást nyerni.

Az érettség egy foka, hogy hol milyen erős a zöldérdekek képviselete - e fokmérő szerint még éretlenek vagyunk.