Elstartolt az útdíjtender
Egymásnak adják a kilincset a titokzatos látogatók az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóságnál (UKIG). A Fényes Elek utcai irodaházba zarándoklók egyet akarnak: az elektronikus útdíjfizetési rendszer (ED) közbeszerzési eljárásának részvételi dokumentációját. Ezt alig ötvenezer forintért meg is kaphatják. Az autópályák használatarányos díjszedő rendszerének rendszerválasztó tendere kedden látott napvilágot. A jelenleg futó egyik legnagyobb összértékű tárgyalásos közbeszerzés kevesebb mint ötvenoldalas dokumentációja másfél nap alatt majdnem fél tucat példányban kelt el.
Jövőre mintegy kilencszáz kilométer autópályán és autóúton kellene részben felváltania a matricás rendszert az új elektronikus díjszedésnek. A gazdasági tárca optimista számításai szerint az akár 30-40 milliárd forintért kiépíthető ED tenderén induló pályázók előtt azonban még mindig sok a megválaszolatlan kérdés. A legfontosabb talán, hogy nem dőlt el: az elektronikus díjszedés csak a gyorsforgalmi utakra vagy a velük párhuzamos főútvonalakra is kiterjed majd. Az ED ajánlati felhívása legalábbis csak annyit határoz meg, hogy a - szintén derűlátó - terv szerint 2007. január 1-jén induló rendszer infrastruktúrájának az országos közúthálózat legfontosabb elemeit kell lefednie. Azt azonban, mit jelent ez a gyakorlatban, jótékony homály fedi.
Még akkor is, ha a tenderkiírás egyértelművé teszi: az ED-nek a "gyorsforgalmi úthálózat teljes terjedelmén" működnie kell. Azaz, az autóutakat is ki kell szolgálnia. Ami a gyakorlatban azt jelentheti, hogy az új elektronikus hálózat működésének első öt éve alatt várhatóan megszűnnek a díjmentesen használható autópálya-szakaszok, és az autóutakon közlekedőknek is fizetniük kell majd - a rendszer használatára biztosan kötelezett, 3,5 tonnánál nagyobb tehergépkocsik üzemben tartóinak ráadásul szinte azonnal. Az ED-használók közé csak később besoroló kisebb gépjárművek - személygépkocsik, motorkerékpárok, kisteherautók - egy ideig még élvezhetik a 17 díjmentes autópálya-szakasz, valamint az autóutak, így a többi között az M0-ás autóút "potya"-kényelmét.
A hivatalos menetrend szerint a több tízmilliárd forint értékű állami megbízás elnyerésére aspirálóknak május 8-ig kell jelezniük részvételi szándékukat. Azt, hogy az UKIG szakemberei mely három társasággal folytatják a tárgyalásokat, a részvételi szakasz eredményhirdetésekor, május 26-án hozzák nyilvánosságra. A korábban még az ED-tender március végi, április eleji megjelenésével számoló szakértők eredetileg úgy vélték: az öt évre szóló szolgáltatási szerződés megkötésére már július utolsó napjaiban sor kerülhet. A jelenleg érvényes időtervek szerint viszont a győztes pályázóval csak szeptember elején szerződnek majd.
A legjobb ajánlat kiválasztásában az ár lesz a meghatározó. A hivatalos értékelési szempontok szerint legalábbis a legnagyobb súllyal - tízből 3,5 ponttal - az esik latba, ki mekkora szolgáltatási díjat kér rendszerének üzemeltetéséért. Az ED mielőbbi indításának fontosságát jelzi, hogy az értékelés során két pontot kap az, aki a szerződéskötést követően a lehető leghamarabb vállalja a rendszer szolgálatba állítását. Eközben az csak egy pontot ér, hogy a valamennyi autóutat, autópályát lefedő rendszer képes-e együttműködni az Európai Unió (EU) tagállamaiban meglévő hasonló rendszerekkel. Azaz, hogy az Ausztriába vagy Németországba látogató magyar tehergépkocsik honi rendszereik segítségével képesek lesznek-e rendezni külföldi autópálya-számláikat.
Igaz, egymással együttműködni képes megoldások egyelőre nincsenek is az unió tagállamaiban, mert az EU bürokratái évek óta nem képesek kiizzadni azokat az irányelveket, amelyek megmondják: mik is lennének az interoperabilis díjrendszerek konkrét jellemzői. A gyakorlatban is alkalmazható ajánlások megjelenésére várhatóan a még ki sem épült magyar díjrendszer szolgáltatási szerződésének 2011. decemberi lejárta előtt nem is igen lehet számítani.
Ez a magyarázata annak is, hogy az ED-tender technológiasemleges. Vagyis a pályázók maguk dönthetik el, milyen megoldással próbálnak megfelelni a versenyben. A német műholdas helyzetmeghatározásra és a földfelszíni GSM-kommunikációra épülő megoldásokkal éppen úgy a siker reményében lehet indulni, mint az osztrák mintára megépíthető mikrohullámú kapukból álló hálózattal. Emellett teljesen új - például tisztán a polgári mobiltelefon-rendszerekre támaszkodó - megoldásokkal is rajthoz lehet állni.
Mindenesetre az autósok - első körben a kamionosok - számára a műszaki kérdéseknél fontosabb lenne az ED díjainak megismerése. A végleges tarifák megállapítása azonban egyelőre nem fejeződött be. Előzetes kalkulációkban persze nincs hiány. A legvisszafogottabb számítások szerint a költségalapúnak tartott díjak mellett egy 12 tonnánál nagyobb kamion üzemben tartójának majdnem 25 forintjába kerül majd egy kilométer a magyar autópályákon. Ez - bár a külföldi fuvarozóknak a számukra megálmodott kétezer forintos napi matrica után borsos árnak tűnhet - nem haladja meg az EU tagállamaiban alkalmazott tarifák átlagának harmadát sem.
A képet színesítheti, hogy a visszafogott számítások ellenpontozására megszülettek az üzleti hasznot is bőven mérő díjkalkulációk. Ezek megközelítik az elmúlt években kiátkozott, eseti díjakkal számoló koncessziós társaságok tarifáit. Így a maximális díjakat is megengedő modellek között akad, amelyiknél személygépkocsival is harminc forintba kerül egy autópálya-kilométer. Teherautóval közlekedők számlájáról pedig ezerméterenként 93 forintot emelnének le az elektronikus díjrendszerek. A kérdés már csak az: a döntéshozók melyiket választják majd a két szélsőség közül. Mindenesetre az ígéretek szerint valószínű, hogy a használatarányos tarifák kiválasztásánál az alacsonyabb díjak és kategóriaszorzók között válogatnak majd.
Változatok elektronikus útdíjra (forint/km)
Forrás: UKIG fuvarozói tájékoztató
Díjszintek Járműkategóriák
D1 | D2 | D3 | D4 | |
Költségalapú | 4,7 | 6,11 | 9,4 | 24,91 |
Tőkeköltségelt | 7,5 | 10,5 | 16,5 | 41,25 |
Elfogadható | 12,0 | 24,0 | 36,0 | 50,4 |
Európai átlag | 17,0 | 34,0 | 51,0 | 71,4 |
Optimális | 22,0 | 30,8 | 44,0 | 55,0 |
Maximális | 30,0 | 42,0 | 60,0 | 93,0 |
A táblázatban szereplő számadatok nem véglegesek.
Járműkategóriák:
D1: Motorkerékpár, valamint a legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb összes tömegű gépjármű és mindezek bármilyen vontatmánnyal is.
D2: A 3,5 tonnát meghaladó, legfeljebb 7,5 tonna megengedett legnagyobb összes tömegű gépjármű, valamint gépjármű és vontatmány együttese.
D3: A 7,5 tonnát meghaladó, legfeljebb 12,0 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjármű, valamint gépjármű és vontatmány együttese.
D4: A 12 tonna feletti tehergépkocsik.