A viták döntöttek volna?
A közvélemény igen nagy figyelemmel követte a miniszterelnök-jelölti tévévitákat. Saját bevallásuk szerint az emberek háromnegyede legalább részben, 41 százaléka pedig teljes egészében látta a Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor közötti vitát, a négypárti szócsatát pedig kétharmaduk követte többé-kevésbé figyelemmel.
Mind a két vitát, de főleg a kétszemélyeset valamivel nagyobb arányban nézték az MSZP-szavazói, ám ez csak kisebb részben adhat magyarázatot arra, hogy az azt legalább részben követők többsége (mintegy 55 százalék) szerint a Gyurcsány-Orbán vitát a hivatalban lévő miniszterelnök nyerte meg. Azon nincs mit csodálkozni, hogy az MSZP-szavazók 95 százalékának ez volt a véleménye, ugyanakkor a fideszesek nem tartották ennyire jónak a saját jelöltjüket és a választáson részt venni szándékozó, de a pártválasztásukban bizonytalan szavazók között is csaknem kétszer annyian tartották Gyurcsányt a szópárbaj győztesének, mint ahányan Orbánról mondták ugyanezt.
A felsorolt nyolc jellemző közül a hivatalban lévő kormányfő szereplésére főleg a felkészültséget és a határozottságot tartották jellemzőnek az emberek, kihívója csak a higgadtság és az udvariasság tekintetében kapott több elismerést. Gyurcsány fellépésének valószínűleg volt szerepe abban, hogy a választás előtti napokra a szocialista párt szavazói részvételi hajlandósága nemcsak utolérte, de meg is előzte a Fidesz-szavazókét.
Dávid Ibolyának a televíziós négypárti vitán nyújtott teljesítménye pedig az MDF parlamenti bejutásában játszhatott döntő szerepet (az MDF a Medián felmérésében a választás előtt egy héttel 3, a választás előtt 4,5 százalékot ért el). Az emberek a párt elnök asszonyát a két nagy párt jelöltjéhez hasonló arányban tartották a vita legjobbjának, az "aktív bizonytalanok" között pedig ő vitte el a pálmát. (Medián)