A reakció annak szólt, hogy Mahmud Ahmadinezsad elnök urándúsításról szóló bejelentését először az orosz külügyminisztérium bírálta élesen, felszólítva az országot, hogy állítsa le a folyamatot. Mihail Kaminyin külügyi szóvivő azt állította, hogy rossz irányban tett lépésről van szó, amely ellentétes mind a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) döntéseivel, mind az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) elnöki nyilatkozatával. Az iráni bejelentést az Egyesült Államok és az Európai Unió is elítélte. Az amerikaiak azonnal felvetették, hogy a BT-ben meg kell kezdeni a vitát az esetleges büntetőintézkedésekről. A sorban nyilatkozó európai külügyminiszterek (Jack Straw, Frank-Walter Steinmeier, Philippe Douste-Blazy), valamint az unió külügyi biztosának szóvivője, Emma Udwin egyelőre megmaradtak a lépés minősítésénél.

Érdekes, hogy az éles hangú orosz nyilatkozat után Szergej Lavrov külügyminiszter óva intett attól, hogy bárki elhamarkodott következtetéseket vonjon le a kialakult helyzetből. Hangsúlyozta, hogy a problémát nem lehet erővel megoldani. Felhívta a figyelmet arra, hogy a NAÜ semmiféle Iránból kiinduló fenyegetést nem rögzített az atomsorompó-szerződéssel szemben. Kijelentette, hogy lényegében minden európai ország szolidáris Oroszországgal annak a nézetnek a képviseletében, hogy az iráni nukleáris problémát nem lehet katonai úton megoldani. Irán viszont nemcsak visszautasította az orosz felszólítást, de atomprogramjának feje, Mohammed Szaidi arról nyilatkozott tegnap, hogy bővíteni akarják urándúsító programjukat. Az ő megfogalmazásában ez azt jelenti, hogy a termelést ipari méretűvé kívánják növelni.

Pontos időpontokat nem mondott Szaidi, de célként olyan mennyiség (évi 20-25 tonna) előállítási kapacitását jelölte meg, amellyel el tudnak látni fűtőanyaggal egy ezer megawattos erőművet.

Iránnak van saját készítésû dúsított uránja - mondják Teheránban. Képünkön egy múzeumigazgató Meshedben dúsítotturán-granulátumot tár a nyilvánosság elé