Davis szerint erre az átadásra olyan módszerek mellett került sor, amelyek nem veszik figyelembe az Emberi Jogok Európai Egyezményének, s az Európa Tanács más jogi intézményeinek normáit. A főtitkár ugyanakkor nem volt hajlandó többet mondani az ügyről, az érintett ország nevét sem közölte, s csak azt jegyezte meg, hogy ezentúl immár nem kell "állítólagos" átadásokról beszélni, legalább egy esetben ez valóban megtörtént.

A kérdéskör azóta áll a figyelem előterében, amióta a The Washington Post című amerikai lap tavaly november elején arról számolt be, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA titkos kelet-európai létesítményekben tartott fogva és hallgatott ki terrorizmussal gyanúsított személyeket, mindenekelőtt az al-Kaida feltételezett tagjait.

Mivel a vádak és cáfolatok egyre nagyobb port kavartak, az emberi jogok tiszteletben tartása felett őrködő nemzetközi szervezet, az Európa Tanács november végén hivatalosan is vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy voltak-e titkos CIA-börtönök a szervezet tagországaiban, illetve igénybe vették-e terrorizmussal gyanúsított személyeket szállító CIA-repülőgépek a tagországok légterét. A tagállamok február végéig meg is küldték reagálásukat, s bár egyik sem ismerte el, hogy szerepet játszottak volna ilyen akciókban, Davis akkor más országok mellett mindenekelőtt Lengyelországot, Boszniát, Olaszországot és Macedóniát bírálta hiányos válaszuk miatt. A főtitkár márciusban 37 tagországtól kért újabb pontosításokat, s mint a mostani sajtóértekezleten elmondta: néhány válasz továbbra is következetlenségeket tartalmaz.

Az Európa Tanács egyébként két "szálon" vizsgálódik ebben az ügyben: a tagállamokhoz kiküldött hivatalos kérdések mellett egy svájci törvényhozó, az ET parlamenti közgyűlésének jogi bizottságát vezető Dick Marty is megpróbál adatokat, bizonyítékokat gyűjteni. A január 24-én általa közzétett előzetes jelentés úgy fogalmazott: a vizsgálatok jelenlegi állása szerint nincsenek megdönthetetlen bizonyítékok arra, hogy a CIA titkos fogdákat működtetett volna európai országokban. Ugyanakkor a dokumentum szerint számos jel arra utal, hogy valóban létezett egy rendszer, amelyben a kínzásokat "delokalizálták" (terrorizmussal gyanúsított embereket adtak át titokban más országoknak, olyanoknak, ahol az emberi jogi követelményeket enyhébben kezelik). Dick Marty szerint az is bebizonyosodott, hogy különböző európai helyszíneken embereket raboltak el, megfosztották őket szabadságuktól, minden joguktól, s titokban elszállították őket olyan helyekre, ahol azután embertelen módszereket, kínzásokat alkalmaztak velük szemben.

(MTI)