A tapasztalatok szerint a választások fő kérdése - a kormányalakítás - a Marketing Centrum közvélemény-kutató friss mandátumbecslésének bevezetője szerint alapvetően eldől az első fordulóban. Ez 2002-ben volt a legkevésbé így, amikor a Fidesz meglepő és nagyon intenzív kampányt folytatott a két forduló között, ám ez sem bizonyult elégségesnek az első forduló eredményének a megfordításához. Most viszont az intézet közvélemény-kutatói szerint nagyon kicsi az esélye annak, hogy Orbán Viktor meg tudja ismételni a négy évvel ezelőtti mutatványt. A meglepetés ereje mindenképpen hiányzik ehhez, ráadásul most a koalíció is erős kampányra készül a két forduló között.

Végül, de nem utolsósorban: nagyobb az MSZP+SZDSZ előnye, mint négy éve volt. Minden becslés azt valószínűsíti, hogy két hét alatt nem lehet gyökeresen megváltoztatni az első forduló alapján "jósolható" végeredményt. Már csak azért sem, mert a választási kampányidőszakban készült kutatások azt jelezték, hogy az első forduló előtti kampány stabilizálta a pártok szavazótáborait, és a 2002-es választási emlékekhez képest a decemberi 12 százalékról március közepére hét százalékra csökkent a pártváltók aránya, miközben a hűségeseké 58 százalékról 69 százalékra növekedett az összes megkérdezett körében. Ez a stabilitás egyébként ahhoz is hozzájárult, hogy az idén egyik közvélemény-kutató intézet előrejelzése sem tért el nagyon jelentősen a tényektől.

Érdemes tehát az első forduló tényszámai alapján mandátumbecsléseket készíteni a második forduló után várható végeredményre. A Marketing Centrum modellje segítségével 3+1 lehetőséget teszteltek. A "papírforma" forgatókönyvnél a legegyszerűbb elképzelés szerint jártak el. Az összes MDF- és MIÉP-Jobbik-szavazót átirányították a Fidesz-jelöltekhez, és az összes SZDSZ- szavazót az MSZP-hez, illetve fordítva. A még kisebb pártok támogatóival ennél a forgatókönyvnél nem számoltak. A modell ezekre a feltételekre 180 mandátumot jósol az MSZP-nek, 19 mandátumot az SZDSZ-nek, 174-et a Fidesznek, 12 mandátumot az MDF-nek, végül egy mandátumot a független jelöltnek, aki viszont már megállapodott az MSZP-vel abban, hogy beül a nagyobbik kormánypárt frakciójába. A "papírforma" forgatókönyv tehát 14 mandátumos kormánytöbbséget jósol.

A következő változat a koalíció szempontjából pesszimista, az ellenzék szempontjából optimista. Itt úgy állították be a feltételeket, hogy az SZDSZ-szavazóknak csak a fele szavaz át az MSZP-jelöltekre, míg a Fidesz versenyben maradt jelöltjei megszerzik az összes többi kispárt összes szavazójának a támogatását. Ebben az esetben 177 mandátum jutna az MSZP-nek, 19 az SZDSZ-nek, míg a Fidesz feljönne 177 mandátumra, ám ez még az MDF 12 mandátumával kiegészítve is kevés a kormányalakításhoz. A független jelölttel kiegészült kormányoldalnak viszont még ebben az esetben is meglenne a nyolc- mandátumos többsége.

A harmadik forgatókönyv a legvalószínűbb esetet elemzi. Itt a kutatási eredményekre alapozott becslések alapján azt a helyzetet vizsgálták, hogy az SZDSZ-támogatók háromnegyede átszavaz az MSZP-jelöltekre, míg az MDF támogatóinak a fele szavaz a Fidesz versenyben maradt jelöltjeire. A MIÉP-Jobbik-támogatók esetében viszont ennél a forgatókönyvnél is százszázalékos átszavazást feltételeztek. E forgatókönyv 189 mandátumot jósol az MSZP-nek, 20 mandátumot az SZDSZ-nek és 164-et a Fidesznek. A kormánytöbbség tehát e forgatókönyv szerint - a független jelölttel kiegészülve - 34 fő lenne.

Végül tesztelték "az MSZP álma" forgatókönyvet is. Itt azzal kalkuláltak, hogy a Fidesz-támogatók egy részét elkeseríti a választási vereség, ezért a második fordulóban otthon marad a tizedük. A koalíció támogatóit viszont tüzelni fogja a győzelem, ezért elmennek szavazni versenyben maradt jelöltjeikre. Ebben az esetben az MSZP egyedül is túllépné az abszolút többséget jelentő 194 mandátumot.

Nézze meg a listás eredményeket frissített interaktív grafikánkon!

Nézze meg frissített interaktív grafikánkat az egyéni eredményekről!