Washingtonban a szervezők szerint félmilliós tömeg követelte az "amerikai álomhoz" való jogot, Phoenixben kétszázezren voltak az utcán. Tegnap 140 városban több millió, a békét jelképező fehér trikóba öltözött, dobokat verő, főleg amerikai lobogókat lengető ember vett részt a demonstrációkban. A felvonulók tanultak a korábbi hibából: az eddigi hasonló rendezvényeken sok volt a mexikói és más latin-amerikai zászló, amit a jobboldal azonnal hazafiatlannak, sőt Amerika-ellenesnek nyilvánított.

Az Egyesült Államokban a becslések szerint 11-12 millió illegális bevándorló van, számuk évente 700-800 ezerrel növekszik. Zömük mexikói és közép-amerikai, akiket a szakképzettséget nem igénylő munkával megkereshető havi 2-3 ezer dolláros jövedelem vonz - otthon, ha találnak munkát, ennek töredékét sem tudják előteremteni. Miattuk lehetséges, hogy 1997 óta nem emelték a kötelező minimális órabért (5 dollár 15 cent), jóllehet Amerikában is van évi 2-4 százalék infláció. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás óta a latin-amerikai bevándorlókat is sújtja az általános biztonsági paranoia. A déli határ védelme nevében növelték a határőrség létszámát, fegyveres polgárőrök kezdtek járőrözni, a legújabb ötlet pedig egy több mint 1100 kilométeres kerítés.

George W. Bush texasi kormányzóként, majd első elnöki mandátuma idején komoly erőfeszítéseket tett a spanyol ajkú választók megnyeréséért, a Mexikóval fenntartott kapcsolatokban hagyományosan meglévő feszültség enyhítéséért. A 2004-es választás előtt vendégmunkásprogramot hirdetett, ez azonban nem terjedne ki a már Amerikában élő milliók problémájának rendezésére. A képviselőház decemberben a határőrizetet szigorító, az illegális bevándorlást szabálysértésből bűncselekménnyé átminősítő, sőt a bevándorlóknak nyújtott minden segítséget kriminalizáló törvényt fogadott el. A szenátusban beterjesztett kétpárti javaslat ezzel szemben a legalább öt éve Amerikában lévő, büntetlen előéletű, adófizető bevándorlóknak megnyitná az állandó letelepedés lehetőségét. Akinek 2-5 éves múltja van, annak hazatérve saját hazájában kellene újra vízumért folyamodnia. A tervezetről azonban nem sikerült szavazást tartani, mert a Republikánus Párt erősen megosztott.

A demonstrációk azonban ráirányították a figyelmet a problémára, és arra is, hogy a spanyol anyanyelvű amerikaiak - a feketéket megelőzve ők a legnagyobb kisebbség az Egyesült Államokban - egyre szervezettebben harcolnak jogaikért. Mellettük áll a katolikus egyház és a lábra kapó spanyol nyelvű média. A liberális oldal igyekszik meglovagolni a demonstrációs hullámot. Hillary Clinton harcias beszédet mondott a tegnapi New York-i rendezvényen. Szerinte Amerika számára megéri megreformálni a bevándorlást, ám az alsóházi törvény se nem reális, se nem hű Amerika hagyományaihoz.

Amerika mi vagyunk