A mértékadó párizsi újság szerint a második forduló után lehet csak végleges eredményről beszélni, de elképzelhető, hogy az első forduló után nyerésre álló szocialista-liberális kormánykoalíció hivatalban marad. "A kampány a két karizmatikus vezető párviadala volt, akiknek karrierje jól illusztrálja Magyarországnak az 1989-es demokratikus átmenet óta zajló fejlődését" - emlékeztet a Le Monde.

Gyurcsány Ferenc azt az új generációt testesíti meg, amely annak a kommunista múltnak a hamvaiból épült újjá, amelyet szeretne elfelejteni, de amelyre a Fidesz-aktivisták folyamatosan emlékeztetik. A "közgazdász végzettségű, munkásgyerek" Gyurcsány számára a demokratikus átmenet a kommunizmus évtizedei után mindenekelőtt belépő volt a piacgazdaságba. Vezérszavai a fejlesztés, a modernizáció, a külföldi befektetések - véli a Le Monde, amely szerint a jelenlegi miniszterelnök karrierje "maratoni ritmust" követ.

Ennek állomásait részletesen felidézve a párizsi újság hangsúlyozza: a kommunizmusból egyenesen a liberalizmusba lépve, ékesszóló üzletember képét alakította ki magáról Gyurcsány. Az egészségügyet és az oktatást érintő költséges reformprogramjának figyelembe kell majd vennie a brüsszeli követelményeket, ígéretei ugyanis összeegyeztethetetlenek az ország magas költségvetési hiányának csökkentésével - mutat rá a Le Monde.

Gyurcsánnyal szemben a jobboldali konzervatív párt vezetőjeként a lap szerint Orbán Viktor Magyarország másik arcát testesíti meg: a demokratizálás emblematikus figurájának választási beszédeit a nemzet és a Magyarország szavak köré építi. "A nyolcvanas években jogi tanulmányai alatt ez a protestáns parasztgyerek a demokratikus ellenzék elkötelezett tagja lett", s 1988-ban azért alapította meg társaival a Fideszt, hogy megszabadítsa Magyarországot a kommunistáktól - emeli ki a Le Monde. Felidézve Orbán pályafutásának legfőbb epizódjait - a szovjet csapatok kivonulását követelő beszédétől a brit liberalizmusról Oxfordban folytatott tanulmányokig -, a Le Monde úgy értékeli, hogy a demokrácia kivívásáért létrehozott Fidesz választásról választásra vált nacionalista párttá.

1994-ben az akkor még számos apparatcsikot magába tömörítő utódpárttal koalíciót kötő SZDSZ elhagyta a Fideszt, amely akkor sikeres stratégiával választotta a konzervativizmust és a kisemberek védelmét. Orbán 1998 és 2002 között miniszterelnökként a vidéki és egyszerű választók felé nyitott, a családokat és a vallási értékeket támogatta, aminek következményeként 2006-ban a katolikus egyház nyíltan a Fideszre való szavazásra buzdítja híveit - írta a Le Monde, hozzátéve: Orbán nacionalista hangvétele miatt veszítette el négy évvel ezelőtt a választásokat a Fidesz. A "jobboldal vitathatatlan vezetője" 2006-ban az óvatosságra játszik, a radikális beszédeket Kósa Lajosra és híveire bízta, míg Orbán - követői számára - Magyarország, a gazdasági stabilitás, a szociális béke megmentőjének és a Brüsszellel dacoló utolsó bástya szerepét játssza. Vereség esetén, Orbán Viktor bejelentette, hogy lemond pártelnöki tisztségéről - zárta elemzését a Le Monde. (MTI)