A két nagy párt szoros versenye ellenére a magyar választási eredmény semmilyen vonatkozásban nem hasonlít a németre – kommentálta az első forduló eredményét lapunknak Georg Paul Hefty, a Frankfurter Allgemeine Zeitung vezető szerkesztője.
Németország: csak a szoros verseny azonos
Németországban a két nagy párt 2005-ben láthatóan elvesztette a választók bizalmát, mellettük viszont három párt nyolc-tizenegy százalékot szerzett. Magyarországon nem ez történt, erős kis párt továbbra sincs. Hefty ugyanakkor elismeréssel nyilatkozik a stabil magyar pártrendszerről, amely párját ritkítja a fiatal demokráciák között. Nem volt „protestszavazás” sem (összehasonlítva mondjuk a német Baloldali párt sikerével), négy demokratikus és már politikai eredményekkel rendelkező párt jutott a parlamentbe. Hefty szerint a magyarok szemmel láthatóan a nagy pártoktól várják a problémáik megoldását. A társadalom pontos kettéoszlása, „feleződése” azonban furcsa, mert a két nagy párt között nincs óriási különbség abban a tekintetben, hogy mit tehetnek kormányerőként. Mindkét párt választói azt várják, hogy egy „szociálisabb” illetve „hazafiasabb” (e kettő tartalmilag egyenlő) politikával nézzen szembe az ország az unió és a globalizáció jelentette kihívásokkal. (Berlini tudósítónk)
Olaszország: az önbizalom imázsa
– A legvilágosabb tény, hogy a Gyurcsány-kormánynak sikerült olyan imázst teremtenie, amely önbizalmat sugárzott – nyilatkozta lapunknak tegnap késő este Federico Argentieri olasz politika- és történelemprofesszor, a John Cabot Egyetem tanára. Ezt azért tartotta különösen fontosnak, mert szerinte ugyanez a Medgyessy-kormánynak nem sikerült. Történt az MSZP-ben egy nemzedéki váltás, s Gyurcsány ugyanolyan fiatal, mint Orbán Viktor – mondta a professzor. Korábban szerinte az MSZP hátrányban volt ebből a szempontból, s a Fidesz volt a fiatalok pártja, amelynek nem volt „rossz múltja”. Ma már a Fidesz nem olyan fiatal – hangsúlyozta Argentieri –, s ehhez jön az MSZP új imázsa. A választási eredmény kialakulásához nagyban hozzájárult, hogy a magyar gazdaság állapota nem olyan rossz, bár a magyarok mindig panaszkodnak – tette hozzá a professzor. A 2004-es népszavazás megmutatta, hogy a határon túli magyarok ügye ma nem kulcskérdés a magyar politikában. Összességében – mondta Argentieri – nem volt rossz a kormány, hanem inkább jó volt, s ezt a Fidesz emberei is tudják – mondta. – Viszont a Fidesz nem tudott igazi alternatívát mutatni, lényegében megrekedt a kritika szintjén.
Franciaország: Érjen véget az acsarkodás!
Mind a látszólagos győztes, mind a látszólagos vesztes oldalán tudja mindenki, hogy Magyarországnak pozitív a nemzetközi imázsa – mondta Thomas Schreiber francia politológus, a Saint-Cyr katonai akadémia tanára. – Ennek ellenére népszerűtlen megszorító intézkedésekre lesz szükség, hogy eleget tudjon tenni uniós kötelezettségeinek. Ez nem bal- vagy jobboldali kérdés, akár Gyurcsány Ferencnek, akár Orbán Viktornak fogjak hívni a miniszterelnököt. Mindkettőjük feladata arra törekedni, hogy véget érjen az áldatlan acsarkodás, és elkezdődjön a toleranciára alapuló párbeszéd – mondta Thomas Schreiber.