A The New Yorker hétfői keltezésű száma szerint George Bush amerikai elnök és a Fehér Ház más illetékesei csak "Adolf Hitlerként" emlegetik Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnököt, és mint egy magas rangú volt titkos szolgálati illetékes elmondta, "lázas készülődés" folyik az Irán elleni támadásra.

A cikk szerzője, Seymour Hersh a Pentagon névtelenségbe burkolózó tanácsadójára hivatkozva azt is megírta, hogy a washingtoni vezetés számára az iráni nukleáris probléma egyetlen lehetséges megoldása "az iráni hatalmi struktúra" megváltoztatása, ami egyet jelent a háborúval. Az amerikai védelmi minisztérium ugyanis abból indul ki, hogy az Irán elleni bombázások "megalázzák" az ország vallási vezetőit, és ez arra készteti a lakosságot, hogy felkeljen és megdöntse a teheráni kormányt.

A The New Yorker úgy tudja, hogy Bush elnök elképzelhetőnek tartja bunkerek felrobbantására alkalmas, B61-11 jelzésű taktikai atomfegyverek bevetését, hogy lerombolják a natanzi nukleáris központot. Az idézett volt titkosszolgálati vezető szerint a nukleáris megoldás elképzelése ellenérzést szült katonai körökben, és több magas beosztású tiszt lemondását tervezi emiatt. A Pentagon tanácsadója úgy vélekedett, hogy Irán bombázása valóságos láncreakciót váltana ki világszerte az amerikai állampolgárok és érdekeltségek elleni támadásokban, és csak erősítene olyan szélsőséges fegyveres szervezeteket, mint az Irán által támogatott libanoni síita Hezbollah.

Seymour Hersh az amerikai tényfeltáró újságírás egyik legtekintélyesebb képviselője. 1969-ben ő volt az, aki először megírta az amerikai katonáknak a vietnami My Laiban egy évvel korábban elkövetett mészárlását. A közelmúltban főleg az iraki háború valódi hátteréről, a titkosszolgálati jelentések és az amerikai közvélemény manipulációjáról rántotta le a leplet.

A vasárnapi The Washington Post amerikai vezetőket és független elemzőket idézve úgy véli, hogy az Irán elleni támadás nincsen ugyan napirenden a közeli jövőben, de az egyik lehetséges megoldásnak tekintik a washingtoni illetékesek és ezzel a fenyegetéssel akarják meggyőzni Iránt. A Post szerint a CIA és a Pentagon Natanz mellett az iszfaháni uránium-átalakító laboratóriumot is lehetséges célpontnak tekinti az amerikai légierő számára, de szárazföldi támadást nem terveznek.

George Bush elnök Iránt olyan komoly fenyegetésnek tekinti, amelyet még elnöksége vége előtt el akar hárítani. Közben Izrael is nyomást gyakorol az Egyesült Államokra, miután figyelmeztetett: Irán előbb juthat atomfegyverhez, mint azt Washington gondolja - írja a lap, amely szintén megemlíti katonai körök aggodalmát a kardcsörtetéssel szemben, mert úgy látják: egy Irán elleni támadás néhány évre elodázhatja az ország nukleáris programját, de azzal a kockázattal járna, hogy a világ közvéleménye, mindenekelőtt az arab országoké, az Egyesült Államok ellen fordulna.

Brit cáfolat

A brit külügyminiszter vasárnap  "ostoba pletykáknak" minősítette ezeket az értesüléseket. "Egy Irán elleni nukleáris csapásnak a gondolata is teljes őrültség" - mondta a Jack Straw, aki szerint nem valószínű, hogy napirenden lenne az Egyesült Államokban egy Irán elleni megelőző csapás. Hozzátette ugyanakkor, hogy amennyiben Irán megtámadná Izraelt, aminek szerinte kicsi a valószínűsége, "minden megváltozna".

A brit diplomácia vezetője szerint nincsen semmilyen nyilvánvaló jel, ami háborús okot jelentene, éppen ezért nincsen olyan alap, amelynek nyomán bárki is egy ilyen katonai akcióról dönthetne.

Irán nem Irak - hangsúlyozta Straw, aki szerint a katonai megoldás a lehető legrosszabb lenne, mert nem lehetne igazolni.

Irán "pszichológiai háborúval" vádolta az Egyesült Államokat

Irán "lélektani hadviseléssel" vádolta vasárnap az Egyesült Államokat. Az iráni külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján a The New Yorker magazinban és a The Washington Postban megjelent információkról úgy vélekedett, hogy ez a "hadviselés" az Egyesült Államok haragjának és tehetetlenségének jele.

A szóvivő egyúttal közölte, hogy még nem tűzték ki az Irakról szóló iráni-amerikai tárgyalások időpontját, ugyanakkor hangsúlyozta: a tárgyalások napirendjét semmiképpen sem terjesztik ki más olyan témákra, amelyek a Teherán és Washington közti kétoldalú kapcsolatra vonatkoznának.

"Kétségeink vannak az amerikaiak jó szándékáról a kétoldalú kapcsolatokban. Ha meg akarják oldani a problémákat, meg kell változtatniuk politikájukat Iránnal szemben és más, a térséget érintő kérdésekben" - jelentette ki a szóvivő.

(forrás: MTI)