Amikor hűtlen a szeretett hátország
Ha alaposabban megnézzük az elmúlt 16 év választási eredményeit, arra az első hallásra meglepő felfedezésre jutunk, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a közhiedelemmel ellentétben sohasem volt kisgazda fészek. Hogy az lett volna - csupán mítosz. A mítosz magvát a mátészalkai születésű Torgyán József - volt kisgazda pártelnök - és a hozzá hűséges szabolcsi kisgazda vezetés hintette el a párt számára igen sikeresnek bizonyult 1998-as parlamenti választások után. Torgyán József az 1998-al kezdődő ciklus során előszeretettel és sokszor hivatkozott a "szabolcsi kisgazda hátországra", az ő "szeretett földijeire" - akik ebből egy időben meglehetős anyagi hasznot húztak. Torgyán József - az Orbán-kormány agrárminisztereként - igyekezett kiemelten kezelni a megyét. Helmeczy László, akkori megyei közgyűlési elnök máig emlegeti, hogy Torgyán József a megkeresésükre milyen segítőkészen járt el különböző támogatási ügyekben.
1990-ben a Független Kisgazdapárt országosan összesen 44 mandátumot szerzett, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont egyetlen egyéni jelöltje sem tudott győzni. A megyei területi lista éléről bejutott a parlamentbe Torgyán József, és az országos listáról képviselő lett az ugyancsak szabolcsi kötődésű Kávássy Sándor történész, a párt későbbi tiszteletbeli elnöke. Az önkormányzati választásokon sem szerepelt jól a párt: a kisgazdák egy mandátumhoz jutottak a nyíregyházi közgyűlésben. 1994-ben az FKGP országosan 26 mandátumot szerzett, Szabolcsban egyetlen jelöltje sem győzött. A területi lista vezetőjeként lett képviselő Kávássy Sándor, míg az országos listáról jutott be a Házba Torgyán József. Az önkormányzati választások sem hoztak nagyobb sikert: egy kisgazda mandátum jött össze a nyíregyházi közgyűlésben, míg a megyei közgyűlésben nem volt kisgazdapárti politikus.
Az 1998-as választások hozták meg a párt legújabb kori történetének legnagyobb sikerét: a Fidesz javára történt visszalépések után a kisgazdák 48 mandátumot szereztek a parlamentben. Szabolcs megyéből egyéni választókerületben aratott győzelmet Torgyán József, Lengyel János és Simon Miklós, területi listáról lett képviselő Kávássy Sándor, és országos listáról jutott be a parlamentbe Balogh Gyula vajai üzletember, a párt későbbi főtitkára. Az önkormányzati választásokon is jól szerepeltek a kisgazdák: a megyei közgyűlésben tíz mandátumot szereztek, a nyíregyháziban kettőt.
A 2002-es választásokra - belső és külső támadások kereszttüzében - az FKGP atomjaira esett szét. Az okok pontos fölsorolása komoly politikatudományi elemzést kívánna. És az is: az FKGP képes volt mégis 148 egyéni jelöltet, húsz önálló területi listát, összesen 414 jelöltet állítani. Igaz, a szavazáson nem érte el a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. Szabolcsban tíz jelöltet állítottak - egyikük sem győzött. A Mátészalkán egyéniben induló Torgyán József mindössze 2146 voksot kapott az első fordulóban, így a pártelnök a második fordulóból visszalépett. A pártlista a megyében jelentéktelen - 1,3 százalékos - eredményt ért el: a kisgazdákra összesen 3979-en szavaztak. Kiestek a megyei közgyűlésből is, csupán egy volt kisgazda - Balogh Gyula - jutott be a testületbe a Fidesz-MKDSZ-KPE támogatásával. A tízezer lakos alatti településeken az FKGP 1490 voksot szerzett, vagyis 0,92 százalékot ért el.
Összehasonlításul: a megyei önkormányzati választásokon a tízezer lakos alatti településeken az FKGP összesítve mindig is sokkal több szavazatot kapott Bács-Kiskunban és Csongrádban, mint Szabolcsban. Sőt, a 2002-es választáson a kelet-magyarországi megyék közül Szabolcs - Torgyán József szeretett "hátországa" - volt a leghűtlenebb a kisgazdapárthoz.
A kisgazdák mostani szabolcsi kudarcában az az új elem, hogy már a választások előtt bekövetkezett.
Mivel magyarázható ez? - vetik föl a megyében is. Az egyik oknak itt azt tekintik, hogy a párt 2002-es szétesése óta már az is kérdés, hogy melyik politikai vezető és melyik párt számít "igazi" kisgazdának. Létezik - ugye - az FKGP, amelynek pár hónapja a budapesti Hegedűs Péter, a Magyar Rádió volt munkatársa az elnöke. Aztán van a MIÉP-Jobbik- Harmadik Út szövetséget támogató Réti Miklós-féle kisgazdapárt, továbbá a Turi-Kovács Béla volt környezetvédelmi miniszter által vezetett Kisgazda Polgári Egyesület. Nem lehet kihagyni a sorból a hajdani FKGP-s vezető Bánk Attila debreceni ügyvéd által összehozott Magyar Vidék és Polgári Pártot, a Szeremley Huba borász által vezetett Magyar Gazda- és Polgárpártot, amely a mostani választásokra szövetkezett a Bánk Attila-féle párttal. Van továbbá a Molnár László, Atyánszky György és Cseh Sándor által megalakított Független Kisgazda, Nemzeti Egység Párt - lehetne még sorolni bőven a tucatnyi létező vagy létezett kisgazda alakulatot.
A sokak szerint most "hivatalosnak" tekinthető FKGP elnöke, Hegedűs Péter érdeklődésemre azt mondta: úgy véli, hogy a pártot az olyan politikusok hiteltelenítették a szavazók előtt, mint Torgyán József és Balogh Gyula, vagy az újabbak közül Zsikla Győző és Réti Miklós. Mint elmondta, a párt totális szétesettségének állapotában vállalta el az elnöki posztot, amikor az alapszervezetek 90 százaléka nem működött. Hegedűs Péter úgy fogalmazott: előbb rendet kell csinálni a pártban, meg kell szabadulni a "handabandázó, és gyűlölködő" emberektől, s csak azután kezdődhet el egy nyugodt, kiegyensúlyozott, vidékbarát, a tradicionális kisgazda értékekre alapozott pártépítés. Az elnök egyetért azzal az állítással, amely szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nem nevezhető kisgazda fészeknek, szerinte a pártnak sokkal nagyobb bázisa van Békésben, Bács-Kiskunban, Csongrádban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
Másképp vélekedik a kudarc okairól Balogh Gyula vajai vállalkozó, Torgyán József egykori bizalmasa, a kisgazdapárt volt országos szervező főtitkára és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke. A politikától a közelmúltban visszavonult Balogh érdeklődésünkre azt mondta: a törvény lehetővé teszi, hogy 150-200 forrófejű ember szétverjen egy pártot, az sem fontos, hogy ezek a személyek párttagok legyenek, akár egy kocsmaasztalnál eldönthető egy párt sorsa. Ráadásul a törvény laza, hiányos megfogalmazása módot ad a választási csalásra is. Balogh úgy fogalmazott: "a nemzeti gondolkodású pártokat - azok újra éledése idején - céltudatosan telerakták ügynökökkel, ők azt a feladatot kapták, hogy belülről verjék szét ezeket a pártokat". Szerinte "így pecsételődött meg a nemzeti érzelmű erők sorsa, például a kisgazdapárté és a kereszténydemokratáké".
- Az FKGP-nek Szabolcsban jelenleg mintegy 20-25 működő alapszervezete van - mondta Tóth András, a párt Szabolcs megyei elnöke. Az 52 éves mezőgazdasági gépészmérnök máig sérelemként emlékszik arra, hogy Torgyán József akaratából az 1998-as parlamenti választáson - nyerő pozícióból - vissza kellett lépnie a fideszes jelölt javára Nyíregyházán. Tóth András igen kritikusan ítéli meg az 1998-2002 közötti időszakot, amikor a pártnak - állítólag - az összes szabolcsi településen volt alapszervezete.
- Ez úgy történt, hogy a helyi kocsmában egy-egy felesért belépési nyilatkozatot írtak alá az emberek - mondta. - Papíron tehát léteztek az alapszervezetek, de a valóságban nem.
Arra a kérdésre, hogy mi lesz a párt sorsa, Tóth András azt válaszolta:
- Igény volna az igazi kisgazda eszmékre, de a párt jövője a nagypolitikától függ. Szerinte ugyanis a két nagy politikai erőnek - az MSZP-nek és a Fidesznek - nem érdeke, hogy a kis pártok megerősödjenek. De ha a nagypolitika egyszer úgy dönt, hogy szükség van a Független Kisgazdapártra, akkor a pártot föl fogják támasztani.
