A kormány szerdán terjesztette elő tervét, amely szerint újjáépítenék az atomfegyverek tervezését, kifejlesztését és gyártását végző laboratóriumokat, üzemeket, beleértve a nagy erejű atombombák gyártókapacitását is. Ez a legnagyobb szabású korszerűsítési-átalakítási terv a hidegháború befejezése óta.

A Los Angeles-i lap cikke szerint az ország eddig azokra az elöregedő, nagy gonddal karbantartott atomfegyverekre hagyatkozott, amelyeket a hidegháborús fegyverkezési versenyben állítottak elő, jó néhányat több évtizeddel ezelőtt.

A kormány olyan kapacitás kialakítását irányozza elő, amely 2022-re évente 125 új atombombát állít elő azoknak az elavult atombombáknak a pótlására, amelyeket a Pentagon megbízhatatlannak, nem biztonságosnak minősítve leselejtez.

A terv értelmében minden plutóniumot egyetlen egy olyan létesítményben tárolnának, amelyet hatékonyan és kis költséggel megóvhatnának az esetleges terrortámadásoktól. A Lawrence Livermore National Laboratory kutatóintézetből is átszállítanák 2014-ig az ott lévő plutóniumot.

A tervet két szempontból is bírálják. Egyes vélemények szerint a plutóniumot nem elég gyorsan helyezné biztonságba, mások pedig azért marasztalják el, mert a nukleáris robbanófejek gyártásának az újraindítása még inkább atomfegyver kifejlesztésére ösztökélné az ilyen ambíciókat dédelgető államokat.

Az energiaügyi tárcának a nukleáris programokért felelős illetékese, Thomas D'Agostino hangsúlyozta, hogy az atomfegyvergyártás a hidegháborúból megmaradt elöregedő atombombák leselejtezésének a felgyorsítását célzó szélesebb terv része. D'Agostino elismerte ugyanakkor, hogy nehéz egyensúlyozó mutatvány lesz az atomfegyverprogramot úgy korszerűsíteni, hogy közben megnyugtassák a világ más nemzeteit arról, hogy Amerika nem akar új fegyverkezési versenyt elindítani.

Az Egyesült Államokban 1989-ben gyártottak utoljára nukleáris fegyvert és a legutolsó földalatti kísérleti robbantást 1992-ben végezték el.

(MTI)