Magas kamat ravasz csapdákkal
Gazdag ország - egy idegen akár erre is következtethetne abból a "gondosságból", amelylyel a magyar bankok ügyfelei választják ki, hová tegyék megtakarításaikat. Az ígért kamat nagysága és egy befektetési termék népszerűsége között nálunk fordított arányosság áll fenn: minél kisebb a kamat, annál több megtakarítást vonz egy konstrukció.
A "kisebb kamat, több pénz" elvének működését jól szemlélteti az OTP Bank példája, amely stabilan tartja abszolút elsőségét a lekötött betétek piacán is, úgy, hogy egyértelműen a legrosszabb kamatokat kínálja ügyfeleinek. A legnagyobb magyar hitelintézet a hazai bankrendszerben lekötött betétek mintegy harmadát kezeli, ezekre pedig a riválisai által fizetett legkedvezőbb kamatoknál akár két százalékponttal is kevesebbet ad: egymillió forint alatti megtakarításokra jelenleg még 3 százalékot sem fizet.
A kisebb kamat, több pénz elve ugyanakkor nem csak a bankok között, egy-egy bankon belül is érvényesül. Az általunk megkérdezett hitelintézeteknél az ügyfelek jellemzően 90 százaléka, ha van, akkor sem a magasabb fix vagy legalább részben fix kamatot választja, hanem megmarad az alapterméknél, az egyszerű lekötött betétnél. Pedig vonzóbb befektetési ajánlat minden nagyobb hazai banknál akad.
Csodák persze nincsenek: kiemelt kamatot hosszabb futamidejű lekötésekre hirdet több hitelintézet is, ám a legmagasabb, 8-10 százalékos hozamígéretek soha nem szólnak hosszabb távra, mint három hónap, és mindig áruk van. Az ügyfélnek vagy egy-két hónapnál hosszabb időre, mondjuk egy évre kell "kölcsönadnia" a banknak a pénzét, vagy legalább egy kicsi kockázatot kell vállalnia azzal, hogy a befektetett összeg felét valamely befektetési alapba rakja.
A nehézségek ott kezdődnek - ami részben érthetővé is teszi az ügyfelek tartózkodását -, hogy míg a bankok egy része egyértelműen jó üzletet kínál, és az extra hozamért cserébe elfogadható árat kér - a pénz másik felét például jó kamatozású, gyakorlatilag kockázatmentes befektetési alapba teszi -, akadnak olyan "kivételes" ajánlatok is, amelyek legfeljebb a banknak hoznak hasznot.
A "csapdák" közötti eligazodást segítheti, ha megnézzük az egész futamidő alatt elérhető kamatot, amelyről az EBKM, az egységes betéti kamatmutató adhat tájékoztatást. Illetve mérlegeljük a csatolt befektetési alapok kockázatait: egy részvényalap rossz teljesítménye a befektetés felére ígért fix kamatot hetek alatt felemésztheti, egy rövid futamidejű állampapírokba (kincstárjegyekbe) fektető pénzpiaci alappal viszont nem vállalunk több rizikót, mint a lekötött betéttel.
A választás persze így sem egyszerű, a befektetési termékek ugyanis egyre bonyolultabbak. Az újat is csak régi címkékkel lehet eladni: a kockázatot nem tűrő hazai ügyfelek elsősorban a lekötött betétben bíznak, azt ismerik, és a befektetési alapokat is legfeljebb akkor választják nagyobb számban, ha legalább befektetett pénzük visszafizetését garantálják nekik.
Aki persze a banki ügyintézővel tárgyalva úgy érzi, "itt a piros, hol a pirost" játszanak vele, még mindig kereshet a több tucat hazai bank között olyat, amely megfelelő kamatot fizet a lekötött pénzére, vagy áttekinthető és a teljes futamidőre számolva is jó hozamú befektetési terméket kínál.
l A Budapest Bank 8 százalékos kamatot ígér kéthavi lekötésre azoknak, akik a befektetett összeg másik felét valamely befektetési alapba teszik. Egy pénzpiaci alap választásával a konstrukció kockázata gyakorlatilag megegyezik a lekötött betétével, a hozama viszont magasabb lehet.
l A CIB Bank hasonló konstrukciót kínál "Kamat kívánságműsor" néven, ám itt nem választható akármelyik befektetési alap: a három hónapra 9 százalékos lekötött betéti kamatot ígérő CIB Aranybetét esetében például a pénz másik felét egy kockázatosabb befektetési alapba kell tenni, a gyakorlatilag kockázatmentes alapokhoz csak 6 százalékos kiemelt betéti kamat jár - ez is magasabb a lekötött betétekénél.
l Az Erste Bank egyik befektetési ajánlata alap- és változó kamatot is tartalmaz, a várható hozam pedig az euró-forint keresztárfolyamtól függ. Ennél biztosabb hozamot nyújt az új sávos lekötött betét, amelyet viszont furfangosan áraztak. Hirdetése szerint annak, aki egy évre leköti a pénzét, 8,8 százalékos kamatot is fizet, ez azonban csak az utolsó hónapra jár - az első hónapban alig több mint két százalék a kamat, majd hónapról hónapra emelkedik. A teljes egyéves futamidőre vetítve a tényleges kamat az EBKM (egységes betéti kamatmutató) alapján így csak 5,29 százalék, amely magasnak éppen nem mondható.
l A HVB Bank ajánlata barátibb: három hónapos, ismétlődő lekötés mellett az első három hónapra a hitelintézet egymillió forintra 6, ötmillióra 6,5 százalékos kamatot fizet, az egyetlen feltétel, hogy három hónapon belül az ügyfél legalább háromszor használja vásárlásra a bankkártyáját. Annak, aki vállalja, hogy pénze felével beszáll a HVB Lépéselőny Befektetési Alapjába, az első három hónapban már 10 százalékos kamatot kínálnak befektetése felére - utána a normál lekötött betéti kamatot élvezheti ügyfelük.
l Az Inter-Európa Bank kiemelt betéti konstrukciójának futamideje kétéves, kamata pedig havonta változhat a bankközi kamatlábtól függően - jelenleg 5,85 százalék. Itt nincsenek kapcsolt befektetési termékek.
l Az MKB Bank három hónapos, ismétlődő betétlekötés mellett ajánlja egyik befektetési alapját: az MKB Alapok Alapjába a pénz felét kell befektetni ahhoz, hogy a másik felére a hitelintézet az első három hónapban akár 10 százalék feletti kamatot fizessen. A minimális indulóösszeg itt 400 ezer forint, az első három hónap leteltével pedig a lekötött részre a standard lekötött betéti kamat jár.
l A K & H Bank megtakarítási betétszámlájára fizet a normál lekötésnél magasabb betéti kamatot: egymillió forint esetében 5,5, ötmilliónál 5,75 százalékot jelenleg.
l Az OTP Bank lakossági megtakarítási számlájára fizet kiemelt kamatot, ám ez jelenleg a költségekkel is számolva hajszálnyival - egy-két tizedszázalékkal - kedvezőbb csak a szimpla lekötött betétnél.
