Beregi újjáépítés: kinek siker, kinek bosszúság

A 2001-es beregi árvíz utáni helyreállítás nem nevezhető olyan egyértelmű sikertörténetnek, ahogy azt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke állítja. A munkálatok a helyi árakhoz képest nagyon sokba kerültek. Az újjáépítéssel kapcsolatban 2001 óta összesen 124 per indult.

A Beregben 2001 márciusában az árvíz 46 településen 3075 ingatlanban okozott károkat, ezek közül 2870 magánlakás, 144 önkormányzati épület, 61 pedig egyéb ingatlan - templom, műemlék - volt. Az újjáépítés során 714 új ház készült el, 183 ingatlan tulajdonosát pénzben kártalanították, 228 családnak lakást vettek, a többi épületet helyreállították. A helyreállításra és újjáépítésre az Orbán-kormány 2001 áprilisában 22,8 milliárd forintot különített el, 2001 augusztusában pedig további 9,8 milliárd forintot hagyott jóvá, így a munkákra összesen mintegy 33 milliárdot biztosított. A költségeket a központi költségvetés állta, de a kabinet az Európai Beruházási Banktól is felvett egy 60 millió eurós hitelt.

Az árvíz utáni munkálatokról Gazda László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke, MSZP-s képviselő érdeklődésünkre azt mondta: az árvízkárosultak új házait csaknem dupla áron hozták tető alá, az építkezést végző konzorcium ugyanis olyan magas négyzetméterenkénti árakon dolgozott, amilyet sem előtte, sem azóta nem tapasztaltak a Beregben. Korábban egy átlagos falusi ház egy-kétmillió forintba került, a Fidesz által építettek ötmillióba. Gazda László hangsúlyozta: a megsérült ingatlanok egy részét nem állították helyre, emiatt utólag kellett felújítani a tiszaszalkai iskolát, a tákosi közösségi házat vagy a márokpapi tornacsarnokot.

Hasonló tapasztalatokat fogalmazott meg Jüttner Csaba, Vásárosnamény polgármestere, SZDSZ-es parlamenti képviselő, aki elmondta: valóban nagyon sokba került az elsődleges árvízi károkat szenvedett ingatlanok helyreállítása és újjáépítése, de az is nagy probléma, hogy az Orbán-kormány az ígéretei ellenére sem rendezte a másodlagos károkat. Mint mondta, ez utóbbi azt jelenti, hogy mintegy ezerötszáz ingatlan megrepedt, megsüllyedt a magas talajvíz miatt, és sok ház megsérült - némelyik máig föl van állványozva - az építkezésben részt vevő nehézgépjárművek által keltett rezgések következtében. Jüttner Csaba hozzátette: csak Vásárosnamény-Gergelyiugornyán 240 ház sérült meg emiatt, de az ígéretek ellenére nem történtek meg a kifizetések. Kitért arra: sok helyen egyáltalán nem, vagy rossz minőségben történt meg a helyreállítás.

Nyakó Zsuzsanna, a Szabolcs megyei bíróság elnökhelyettese elmondta: 2001 óta - a tavaly indult 13 ügyet is beleszámítva - összesen 124 peres eljárás kezdődött a vásárosnaményi városi bíróságon, ezek közül 121 lezárult. Az alperesek különböző biztosítótársaságok voltak, amelyeket az árvízkárosultak amiatt pereltek be, mert nem fizették ki a biztosítási összegeket. Nyakó Zsuzsanna azt mondta: a perek csaknem kétharmadát jogerősen a biztosítótársaságok nyerték meg azon törvényi rendelkezés miatt, amely szerint - a vagyonbiztosítási szerződés értelmében - a társaságoknak nem kötelező fizetniük, ha a helyreállítás más módon megtörténik. Mivel a Beregben az állam vállalta magára a helyreállítás és az újjáépítés finanszírozását, a biztosítók mentesültek a fizetés kötelezettsége alól.

Tákos 2001. 03. 29. Bontják a megrongálódott épületeket
Tákos 2001. 03. 29. Bontják a megrongálódott épületeket
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.