A villamosenergia-iparban a fő problémát nem is a kőolaj drágulása jelenti, hiszen ma Magyarországon már szinte nincs is csak kőolajjal üzemelő egység. Ám, mivel az olaj úgynevezett árcentrum, a földgáz is hasonló arányban drágul, Magyarországon pedig az áramtermelés harmada földgázerőművekből származik. (Ez az arány Európában az egyik legmagasabb.) Hegedűs szerint felmerülhet az atomenergia arányának növelése: annál is inkább, mert a fejlett államok közül - a korábbi ellenérzéseket követően - egyre több teszi le ismét voksát eme energiaforrás mellett. Szerinte azonban a földgázt igazán a szél válthatja ki, hiszen eme két forrás egyaránt a fogyasztási csúcsok kielégítésére való. Az atom-, a szén- vagy akár a biomasszás erőművek, jellegüknél fogva, leginkább hosszú távon képesek adott mennyiséget szolgáltatni. Bár a szélerőművek kapacitása igen csekély, a kutató szerint Magyarországon a közeljövőben nincs szükség nagyobb termelőegység üzembe állítására. Hozzátette, a megújuló energiaforrások - a szél vagy a víz - ma már Európa több államában az áramtermelés fontos részét jelentik. A magyarországi szén esélyei egyelőre nem nőttek, hiszen kitermelése drága, használata során pedig környezetvédelmi problémákkal, ezáltal többletköltségekkel és jelentős lakossági ellenállással kell számolni. A megújuló energiaforrások közül a helyi viszonyok leginkább biomassza-hasznosításnak kedveznek.

Az üzemanyagok piacán a legelőrehaladottabb kezdeményezés a mezőgazdasági termékekből készülő bioetanol, illetve biodízel. Ezeket az európai uniós szabályok szerint a Mol - egyetlen finomítós cégünk - egyre növekvő arányban keveri bele az üzemanyagokba. A felső határ 2010 körül öt százalék lesz: szakértők szerint ugyanis az Európában használatos gépkocsik motorja nagyjából ekkora mennyiséget képes károsodás nélkül hasznosítani. Hegedűs szerint ez az arány növelhető, hiszen a motorokon vagy a töltőállomásokon nem lenne szükség nagy átalakításra. Kétségtelen - tette hozzá -, hogy az érintett cégek nem szívesen vállalják az átalakításokkal járó többletköltségeket. Brazíliában ugyanakkor a bioadalékok aránya már ma 30 százalék körüli.

Bár az Egyesült Államokban eredménnyel kecsegtető fejlesztés folyik hidrogénnel vagy napelemekkel működő gépjárművek létrehozására, a kutató szerint Magyarországon nincs meg az ehhez szükséges kutatás-fejlesztési bázis. A szénből készülő, elsőként Hitler által használt "műbenzint" Hegedűs Miklós szerint komoly szakirodalom egyelőre nem említi reális lehetőségként.

A kutató felhívta a figyelmet: az olaj- és benzinárcsúcsok ellenére Magyarországon az üzemanyag-fogyasztás 2005-ben még nőtt is. Szerinte tehát az ár még nem érte el azt a lélektani határt, amikor a fogyasztók reálisan számba vennék a helyettesítő lehetőségeket. Más szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a fogyasztók reakcióideje általában - autójuk élettartamának megfelelően - több év.

l Huszonötből tizenhét tagállam ellen indított eljárást gáz-, illetve villamosenergia-piaci versenyének korlátozása miatt az Európai Bizottság. Az unió kormánya Magyarországot kihagyta
a mostani felsorolásból, ám tovább vizsgálja az áramtermelőkkel kötött szerződéseket. (Hírösszefoglalónk)