A gyilkosságot a tettesek éppen az ulsteri önkormányzatiság felélesztését célzó új brit-ír miniszterelnöki kezdeményezés elé időzítették. Denis Donaldsont, aki Sinn Féin belfasti parlamenti képviseletének irodavezetője volt, az Ír Köztársaság északnyugati szegletében, Donegal megye egy eldugott tanyáján találták meg, víz- és villanyszolgáltatás nélküli, lerobbant viskójában. Donaldson itt rejtőzködött azóta, hogy tavaly decemberben beismerte: 25 éven át a brit titkosszolgálat informátora volt, és adatokat szolgáltatott Londonnak a republikánus mozgalom tagjairól. A Sinn Féin ezután kizárta őt tagjai közül.

A volt párttisztviselő azonban sokak szerint legalábbis kettős ügynök lehetett; az évtized elején mindenesetre még azzal vádolták, hogy a katolikus Ír Köztársasági Hadsereg (IRA), az ulsteri republikánus mozgalom legnagyobb milíciája számára kémkedett az északír törvényhozásban. Ez a kémügy vezetett 2002-ben az 1998-as nagypénteki egyezséggel újjáélesztett, protestáns-katolikus hatalommegosztásra épülő észak-írországi parlamenti önigazgatás összeomlásához.

A Donaldson-gyilkosság utáni első londoni kommentárok szerint ha az derül ki, hogy a bűncselekményt köztársasági fegyveresek követték el bosszúból, az hosszú időre eltemetné a mégoly halovány rendezési esélyeket is. Tony Blair brit és Bertie Ahern ír kormányfő a tervek szerint éppen a héten, Észak-Írországban jelentene be új, közös kezdeményezést a helyi önkormányzatiság felélesztésére.

Kedd este azonban az IRA nyilatkozatot adott ki, amelyben határozottan cáfolta, hogy része lett volna Donaldson halálában. A gyilkosságot elítélte Gerry Adams, a Sinn Féin elnöke is, akivel Donaldson - terrorcselekmények vádjával hozott ítélet alapján - együtt ült börtönben a hatvanas években.

Ian Paisley tiszteletes, az északír unionista (britpárti) protestáns többség legnagyobb pártjának, a Demokratikus Unionista Pártnak hírhedten radikális retorikájú vezetője ugyanakkor kijelentette: az eset igazolja, hogy az IRA nemcsak a katonai tevékenységgel, de közönséges bűncselekmények elkövetésével sem hagyott fel.

Az IRA tavaly szeptemberben hivatalosan bejelentette - és ezt az északír félkatonai szervezetek lefegyverzésének ellenőrzésére alakult nemzetközi csoport is igazolta -, hogy teljes fegyverzetét leszerelte, az unionista mozgalom azonban azóta sem ad hitelt ennek. Az IRA mindazonáltal már tavaly júliusban, még a leszerelés bejelentése előtt hivatalosan közölte azt is, hogy 30 évi erőszak után felhagy a fegyveres harccal, és demokratikus eszközökkel küzd tovább az ír sziget egyesítéséért.

(MTI)