A vállalkozóknak kevesebb adminisztrációt és kisebb járulékot, a magánszemélyeknek alacsonyabb jövedelemadót ígér a négy parlamenti párt. A hogyanban van különbség: az MSZP a több kis lépés híve, a Fidesz egy nagyot és néhány kicsit tervez, a kisebb pártok: egy kulcsot.

Egymásra több ponton hasonlító, népszerű adóintézkedéseket ígér a választóknak a négy parlamenti párt. Az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ és az MDF választási programjainak adózásról szóló fejezeteiben sokszor találhatók majdnem egyező elképzelések - igaz, ez alapján koalíciót inkább a két nagy és a két kisebbik párt alkothatna, sokszor csatlakozik hozzájuk az egyik kisebb, de néha van esélye a négypárti egyezségnek is.

Ilyen "nagykoalíciós" ügy a járulékcsökkentés: valamilyen mértékben ezt mindenki tervezi. A legmeredekebb elképzelés ez ügyben a Fideszé, amely július elsejétől ígéri, hogy a jelenleg 29 százalékos munkaadói tb-járulék 19 százalékra csökken. A szocialisták ennek a felét tervezik, és azt is csak évek alatt - 2009-ig érné el a munkáltatói járulék a 24 százalékot, igaz, közben az egészségügyi hozzájárulás is megszűnne. Mindez nem a választási programból derül ki: a párt ott csak utal a csökkentés szándékára. A kormány és parlamenti többsége azonban már elfogadta az ötéves adóprogramot, így - jobb híján - ezt tekinthetjük konkrét ígéretnek.

A két nagy párt egységesen utasítja el az egykulcsos adó gondolatát. Az indok tulajdonképpen ugyanaz: az azonos kulcs nem tartalmaz szolidaritási elemet (és nincs is benne a kormány ötéves programjában). Ezt a Fidesz úgy fogalmazza meg: családi adózást szeretne, és ezzel állítaná vissza a gyermekkedvezményt. A párt külföldi példákra hivatkozik, amikor állítja, hogy az adózásnak tekintettel kell lennie az eltartottak számára. Ilyenek tényleg találhatók: a KPMG-től kapott kimutatás szerint Írországban, Dániában, Norvégiában, Svédországban, Belgiumban, Hollandiában, Németországban veszik figyelembe a családi állapotot - hol a házasoknak, hol a gyermekeseknek adnak kedvezményes adót, adókulcsot, míg Franciaországban s Portugáliában tényleg a családi jövedelmet próbálják adóztatni. A vázolt koncepció azonban nem jelenti a korábbi adó-visszatérítés felélesztését és a klasszikus családi adózást sem. A Fidesz az eltartottak száma szerint adna adóalap-kedvezményt - ez lényegesen kisebb juttatást is jelenthet, mint a korábbi.

Az adótervekben általában az a közös pont, hogy igazság szerint nem derül ki belőlük semmi - meglehetősen féllábasok ugyanis. Nem ismert például, hogy a munkáltatói járulékok csökkentése, az szja mérséklése mellett esetleg emelkednek-e a munkavállalói járulékok (vagy fizetős lesz-e az egészségügy - utóbbit egyedül az MDF említi). A programokból nem derül ki, mi váltja fel az iparűzési adót, milyen bevételekkel pótolnák ezt a bevételt. Az MSZP és a Fidesz programjai nem beszélnek a tőkejövedelmek adóztatásáról. A szabad demokraták nem igazán szólnak a járulékokról - csak 20 százalékos nyugdíjjárulékot ígérnek, és azt nem mondják: ezt a munkáltatók vagy a munkavállalók fizetnék, esetleg mindketten ennyit, és mekkora egészségügyi elvonás tartozna mindehhez. Az MDF pedig csupán az "élőmunka terheinek csökkentését" tűzi ki célul, és nem tudni: ezt a járulékok milyen mértékű lefaragásával érnék el.