Minden eddiginél erősebb megfogalmazásban, gyakorlatilag követelte egy iraki egységkormány azonnali megalakítását az amerikai és a brit külügyminiszter. Condoleezza Rice és Jack Straw vasárnap érkezett kétnapos, előre be nem jelentett látogatásra Bagdadba, és tegnapi elutazásuk előtt sajtóértekezleten összegezték mondandójukat: túl sok életbe és pénzbe került az iraki demokrácia ahhoz, hogy személyes vagy vallási acsarkodás miatt veszni hagyják a lehetőséget. Rice azt mondta, olyan miniszterelnökre van szükség, aki végre kormányt tud alakítani.

Nem világos, hogy a látogatás során született-e bármilyen konkrét megállapodás, mindenesetre a két külügyminiszter iraki tartózkodása alatt szakadás történt a parlamenti többséget birtokló síita pártszövetségben. A jelenlegi kormányfő, Ibrahim al-Dzsafari mögött álló blokkból kivált az Iraki Iszlám Forradalom Legfelső Tanácsa. Az Abdul-Aziz al-Hakim által vezetett pártnak saját fegyveres milíciája van, akárcsak a továbbra is Dzsafarit támogató Muktada asz-Szadr hitszónok szervezetének. A két erő tavaly nyáron véres csatákat vívott Bagdad síita negyedeiben és a déli országrészben. Hakim környezetéből egymást érik a Dzsafari lemondását követelő felszólítások, ám a párt pozícióit gyengíti, hogy vezető politikusa a múlt héten elszólta magát: azt mondta, beszélt az amerikai nagykövettel, és Bush elnök már nem támogatja Dzsafarit. Az utóbbi erre azzal reagált, hogy éppen azért akarja a posztot, mert az irakiaknak kell dönteniük.

Rice és Straw megpróbált úgy tenni, mintha nem akarna beavatkozni a személyi döntésbe, és csak a folyamatot szeretné felgyorsítani. Az alkotmány szerint a síiták jelölhetik a kormányfőt, ám a kinevezéshez a parlament kétharmados többsége kell. A kurdok és a szunniták ezt eddig megakadályozták. Az előbbiek azért haragszanak Dzsafarira, mert tavaly ellátogatott Törökországba, amely többször az észak-iraki kurd terület megszállásával fenyegetőzött. Az utóbbiakat viszont Muktada asz-Szadr milíciájának támadásai háborították fel.

Rendkívüli nyomás