Csak...

Az erdő közepén, a földúton apró sárfolt maradt a hatalmas pocsolyából. Kétévente egyszer végigmegy rajta a földgyalu, de mindhiába. Olvadáskor, nagyobb eső után a szentendrei személykomp felé tartó gyalogosok kerülgetik, alig két hete még két kocsi is beleragadt a jeges tavacskába. Most meg alig-sárfolt a helyén. A hatalmas teher-autóknak csak a nyomait láttam, reggelente felverték a csendet a dízelmotorok: vitték a homokot valahonnan valahová. Az abroncsok meg kiverték a vizet a méretes pocsolyából.

Itt, Horány szélén is viszonyítás kérdése lett minden: ezekben a napokban a négy évvel ezelőtti, augusztus végi napokhoz igazítjuk a híreket. Akkor eddig ért a víz, most meg ott nincs, de itt van. A dunakeszi komphoz vezető út most száraz, akkor gumicsizmaszárig hömpölygött rajta a Duna. A Horányt átölelő egyik gátszakasz mögött akkor száraz volt a föld, most csendesen ömlik a víz - valamerre. Vagy négyszáz méterre a folyótól. A legrosszabb az egészben, hogy senki nem tud semmit.

Szilágyi Lajostól, Szigetmonostor polgármesterétől két percet kapok, azt mondja, nincs ok pánikra, kétszázan dolgoznak a gátakon, mindenük megvan, ami kell. Megvettek mindent, kapni nem kaptak semmit, és hogy ki fogja-e valaha valaki fizetni, amit elköltöttek a védekezésre, az a jövő zenéje.

A szomszéd utcában Imre vagy egy éve árulja a házát. Kiköltözött a közeli tanyára, most meg köszöni az égieknek, hogy nem kelt el a ház eddig. A tanyát, mint négy éve is, elöntötte a Duna, a két unokával az eladó lakásban húzzák meg magukat. Riasztható ember, amúgy éjszakai műszakban lapátol a gáton, fenyegető híreket sorol a surányi védművek állapotáról, és azon töri a fejét, hová álljon a kocsival, ha mégis...

A surányi gátat emlegetik a kocsmában is. Miklós vendéglős arca ritka komor: négy éve ígérik, de Surányban nem csinálnak semmit. Annyi homokzsákot felraktak már, hogy abból az egész szigetet körbe lehetne rakni. Aggasztó a helyzet, mert ha az átszakad, Szigetmonostor és Horány is víz alá kerülhet.

A bolt persze nyitva, itt is csak csendes, gondterhelt embereket látni, kenyérre várunk pár percet, hozzák Tahitótfaluból, holnap is, reméljük. Egyéb hírforrás nem lévén, marad az internet. Kisoroszira kattintva havas tájképeket nézegethetünk - de hol van már az a hó? Megértem őket, ezekben a napokban van jobb dolguk is a vízzel körbezárt faluban, mint a honlapfrissítés. Tahitótfaluban is akadhat fontosabb munka, mert amellett, hogy önkénteseket hívnak a gátakra, 15-ére locsolóbált hirdetnek. Bizakodjunk.

Se ki, se be: kalitkában vagyunk. Másodikán este 11-kor elöntötte a víz a 11-es utat Leányfalu és Tahitótfalu között, Dunabogdány felé meg már előtte sem lehetett közlekedni.

A Szentendrei-sziget települései közúton nem közelíthetők meg - írja az Útinform honlapja.

Ennyit még kibírnánk. Csak az áram maradjon meg. Csak a surányi gát bírja még. Csak...

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.