- A Budapest Airport múlt heti közleménye szerint pályázaton választják ki, melyik taxis cég használhatja a terminálok előtti drosztokat. Közleményében akkor úgy fogalmazott, hogy "az egész ország tudja, a szolgáltatás elfogadhatatlan". Mi a garancia arra, hogy az elmúlt évek tehetetlenkedései után végre érdemi változás történik?

- Nagyon komolyan vesszük a kérdést, mivel felméréseink szerint a repülőtéren megforduló utasok a taxiszolgáltatásra panaszkodnak a leggyakrabban. Szeretnénk megtalálni azt a megoldást, amely a legmegfelelőbb a nagyközönségnek. Szigorú feltételrendszer alapján kiválasztunk egy céget, amely júliustól kizárólagosan használhatja a drosztokat. Emellett fejlesztjük az infrastruktúrát, parkolót építünk a várakozó járműveknek, és kialakítunk egy helyiséget, ahol pihenni, étkezni tudnak a sofőrök. A jelenlegi rendszer nem vált be: a terminálok előtt elvileg ugyan bármelyik társaság megállhat, de például a kettesen a gyakorlatban csak a Tourist Taxi autói várakoznak.

- Mielőtt megérkeztem önhöz megnéztem, az egyes előtt is csak Tourist Taxit látni.

- Higgye el, mások is meg szoktak ott állni. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy most az erősebb érdekek érvényesülnek, épp ezen a helyzeten akarunk változtatni.

- Civilszervezetek, pártok, önkormányzatok egyre gyakrabban tiltakoznak a ferihegyi zajszennyezés miatt. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is szükségesnek tartaná annak vizsgálatát, hogy miként lehetne átterelni a Ferihegyi repülőtér forgalmának egy részét az ország más reptereire, a BAA viszont nyilván nem azért fizetett 465 milliárd forintot a Budapest Airportért, hogy aztán eltereljék innen a forgalmat.

- Számtalan okot tudnék felsorolni, például a munkalehetőséget, prosperitást, amelyek miatt kitűnő szomszédnak számítunk, ugyanakkor kétségtelenül vannak hátrányai is, ha valaki egy repülőtér mellett él. Felelősséget érzünk a szomszédaink iránt, és ezért ez az egyik legfontosabb téma, amellyel foglalkoznunk kell. Mindössze harmincegy hete vagyunk itt, de már egyeztettünk a légügyi hatósággal, a légi irányítókkal, a kormányzati szervekkel, több civilszervezettel, illetve a III., X., XIV., XVII., XVIII. kerület, Ecser és Vecsés képviselőivel. Rengeteg időt fordítunk arra, hogy megértsük az emberek aggodalmait, elmondjuk a terveinket, és hogy konszenzusos megoldást találjunk. Sokkal jobb, ha ezeket az ügyeket közösen beszéljük meg, nyugodt körülmények között, mint ha folyton csak bíróságra járnánk. A repülési útvonalak tavalyi megváltoztatása számos problémát okozott Budapesten. A repülőtér előző menedzsmentjét valamilyen oknál fogva nem vonták bele az előkészítésbe, mi azonban részesei szeretnénk lenni ennek a folyamatnak, mivel a döntés azokat az embereket érinti, akik a reptér miatt panaszkodnak. Arra kértük a kormányzatot, hogy tárgyaljuk újra a repülési útvonalakkal kapcsolatos szabályokat. Mondok egy példát: egy rendelet szerint Rákoshegy felett mindössze a forgalom öt százaléka haladhat át. Ezt azonban nem lehet például három százalékra csökkenteni, mert akkor a másik pályán nő meg a forgalom, amelynek szintén van egy felső korlátja. Mi azt mondjuk, hogy inkább az átrepülések számát határozzák meg, és ne százalékos értékeket adjanak meg. Vizsgáljuk felül a kifutópályák használatát, hogy a le- és felszállások a lehető legkevesebb zajjal terheljék a reptér környékén élőket. Tárgyalni akarunk a kormányzattal, a légügyi hatósággal és a légi irányítókkal, és képviselni fogjuk a helyi közösségek érdekeit is.

- A Budapest Airport akarja képviselni a repülőtér környékén lakók érdekeit? Az elmúlt hónapok példái azt mutatják, hogy erre maguk is egyre inkább képesek.

- Korábban sem a kormány, sem a légügyi hatóság, sem a légi irányítók nem egyeztettek annyit a lakókkal, mint mi teszszük. A tárgyalásokon tehát el tudjuk mondani, mit szeretnének a légitársaságok, a lakók és a repülőtér, átadjuk az összes információt, amellyel rendelkezünk. A kormányzatnak pedig olyan kiegyensúlyozott döntést kell hoznia, amely a közösségi és a gazdasági érdekeket egyaránt figyelembe veszi. El kell dönteni, mennyire fontos a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok építése, a növekvő turistaforgalom, illetve az egészséges környezethez való jog biztosítása. A fenntartható fejlődés elve arról szól, hogy megfelelő egyensúlyt alakítsunk ki az egymással szemben álló érdekek között. Steve Hardwick, a közkapcsolatokért felelős igazgatónk egyébként az egyik legtekintélyesebb európai szakértőnek számít az iparágon belül környezetvédelmi és zajártalmi kérdésekben.

- A hat reprezentatív repülőtéri szakszervezetből egy nem írta alá a február elején született, három évre szóló munkaügyi megállapodást, sőt nem is tartja érvényesnek azt. A Légiforgalmi Dolgozók Független Szakszervezete (LDFSZ) néhány napja sztrájkbizottságot alakított.

- Szeretnénk megegyezni az LDFSZ-szel is, de nem volna fair, ha a sztrájkfenyegetés miatt a 135 munkavállalót képviselő szakszervezetnek kedvezőbb feltételeket ajánlanánk, mint amilyet a másik öttel kötöttünk. Együttműködésre törekszünk, és nem szembenállásra. A jelenlegi helyzet senkinek sem jó, hiszen amíg nincs megállapodás, addig ezek a dolgozók nem élvezhetik azokat az előnyöket, amelyeket 2400 társuk már kiharcolt magának.

- A pozsonyi repülőteret hamarosan a rivális bécsi veheti meg, és elképzelhető, hogy a Budapesten alulmaradt német Fraport Prágában vigasztalódik majd. Mindezek fényében miként válhat Ferihegy a legsikeresebb közép-európai légikikötővé, hiszen jelenleg Bécs és Prága is megelőz minket?

- Először is, csökkentenünk kell azokat a díjakat, melyeket a légitársaságok fizetnek nekünk, ugyanis Ferihegy a régió legdrágább repülőtere. Április elsejétől meg is tesszük ezt, januárig visszamenőleg. A bejelentésünkre válaszul egyébként Prága is csökkentette árait. Ez remek jelzés számunkra, hiszen azt mutatja, hogy aggódnak miattunk. Meg is van rá az okuk, hiszen az a célunk, hogy túlszárnyaljuk őket, jelentősen szeretnénk bővíteni a hosszú távú járatok számát is. A beutazó turizmus nem csak a repülőtérnek hoz hasznot, hanem az egész országnak.

- Miért választanák a hosszú távú járatok Bécs helyett inkább Budapestet?

- A légitársaságok rendkívüli módon figyelnek a költségeikre. Ha kedvezőbb ajánlatot adunk, itt fognak leszállni. Emellett olyan fejlesztéseket tervezünk, amelyek nyomán Ferihegy pompás repülőtérré válik majd.

- Mire számíthatunk?

- Teljesen összenyitjuk a kettes terminál A és B épületét, közös indulási csarnokot építünk, és a tranzitterületet is jelentősen bővítjük. Több lesz az üzlet, az étterem, és a várakozó utasok is nagyobb helyet kapnak majd. Az irányítótorony elé új mólót tervezünk, melyet aluljáró köt össze a meglévő utasforgalmi épülettel. Növeljük az utashidak és a repülőgép-állóhelyek számát is. Mindez várhatóan 2008 nyarának végére készülhet el. Az Ecserhez közelebb eső kifutópálya déli oldalán, a 2A utasforgalmi épület mellett pedig új légiárukezelő-központot alakítunk ki; az első ütemet már 2007 elejére szeretnénk befejezni. A beruházást korábban a repülőtér területén kívül akarták megvalósítani, de mi egész biztosan kerítésen belül maradunk, hiszen rengeteg helyünk van itt.

- A szeptemberben újranyitott egyes terminál elérte kapacitása felső határát, ugyanakkor nem bővíthető, hiszen műemlék épületről van szó. Mit tudnak ajánlani azoknak a diszkont légitársaságoknak, amelyek új járatokat indítanának?

- Használják a 2B-t! A tavalyihoz képest 2,5 millióval kevesebb utas fordul meg ott az egyes terminál átadása miatt.

- A kettes használatáért ugyanakkor többet kell fizetni, ez ellen korábban többször tiltakoztak is a légitársaságok!

- Egy év múlva teljesen új díjrendszert vezetünk be, addig minden légitársasággal tárgyalni fogunk, és természetesen a diszkont légitársaságoknak szóló szolgáltatás- és díjcsomagokról is egyeztetünk majd.

Chris Woodruff (46), vezérigazgató

A BAA csapatát a Budapest Airport ajánlattételi eljárása során Chris Woodruff vezette. Előzőleg a londoni Heathrow repülőtér ügyfélszolgálati igazgatója volt,
a világ legforgalmasabb nemzetközi repülőterének napi működéséért felelt,
háromezer alkalmazott munkáját irányította. Komoly tapasztalatokkal rendelkezik a nemzetközi kereskedelem területén. A BAA-nél korábban többek között a Heathrow értékesítési igazgatójaként, a World Duty Free Inflight Europe ügyvezető igazgatójaként, valamint a Gatwick repülőtér kereskedelmi igazgatójaként tevékenykedett. A Harvardon diplomázott, számos országban élt és dolgozott, például az Egyesült Államokban, Szingapúrban, Dél-Afrikában és Kenyában. Minden sportág érdekli, szívesen olvas, jár moziba, szereti a jó bort,
a finom ételeket és a sört. Minden vágya, hogy szabad idejében saját tavában
horgásszon.

A Budapest Airport vezérigazgatója Ferihegy átépítésének terveit magyarázza