Először is sikerült félreérteni - vagy csak félremagyarázni - Debreczeni József írását (Írástudók ájulása, március 11.).

Debreczeni a jobboldal erkölcseként ma az antikommunizmust jelöli meg olyan értelemben, hogy az csak erre koncentrálódik, és mást nem tart szükségesnek. Ami erkölcsi magatartásnak és politikai programnak is szegényes.

Dávid viszont csak ezt tartja szükségesnek. Így az írásból kiderül, hogy míg Debreczeni valamiért emeli fel szavát, addig Dávid valami ellen. Tehát alaposan félreértette a félreérthetetlen Debreczenit. Bár, ki tudja?

Érdekes eszmefuttatás az is, ahogy a Fidesz baloldaliságát (!) bizonygatja. Szerinte azért, mert a Fidesz baloldali szlogenekkel kampányol, baloldali párt. Ez teljes képtelenség. Véleményem szerint azért használnak baloldali szlogeneket, mert nincs számottevő, erős baloldal Magyarországon. Nincs, aki ezeket a szólamokat hitelesen közvetítse. Az MSZP nem baloldali, csak annak vallja magát. Ez csak politikai fogás. Az a párt, amely jobboldali célokért jobboldali eszközökkel munkálkodik, mitől lenne baloldali?

Az elnök asszony valószínűleg a túlélés érdekében igyekszik átsorolni minden pártot a baloldalra, így a jobboldalon már az MDF is számottevő erőnek számítana.

Még elképesztőbb a konzervatív gondolkozású jobboldaliról alkotott véleménye. ("...elutasít minden kollektivista, a piacgazdaságot tagadó, hamis egyenlősítő eszményt".)

Mit utasít el a "kollektivista" megjelöléssel? Megpróbálom kitalálni. Talán a családot, a falut, a várost, netán ellene van az üzemi munkahelyek meglétének, a szakszervezeteknek, a pártoknak, a civilszervezeteknek? Vagy mit ért a piacgazdaság fogalma alatt? Tartok tőle, hogy ő is - mint annyian a sok felületesen fogalmazó közül - csak a "piac" fogalmát téveszti össze a piacgazdasággal, pedig a piacgazdaság azért némi gazdálkodást is tartalmaz, nem minden a piac szereplőinek kénye-kedve szerint történik. A "hamis egyenlősítő eszménnyel" kapcsolatban találgatni sem tudok. Egy hamis eszménnyel senki sem tud azonosulni, legyen akár jobboldali, akár baloldali.

Egy pártelnöktől minimális elvárás, hogy pontosan fogalmazzon. Jelen írásával azonban igencsak érthetően közölte az elnök asszony - ha akaratlanul is -, hogy fogalma sincs a baloldal és jobboldal mibenlétéről.

Salga István

Budapest

Hová álljanak a balgák?

Kellőképpen megszólítva éreztem magam Hegyi Gyula cikkét olvasva (Tekerjünk el választani, március 27.). Az írás - legalábbis, ami engem illet - találóan jellemezte a helyzetet. Bár én sem örülnék, ha Orbán Viktor visszatérne a hatalomba, én is messzemenően elégedetlen vagyok a balliberális kormány tevékenységével. Bennem is felmerült, hogy - nem lévén fenntartás nélkül vállalható politikai alternatíva - a rendszerváltás óta első alkalommal nem élek a választói jogommal. Baráti beszélgetések alapján azt is állíthatom, hogy tekintélyes lehet azon választópolgárok száma, akik a Fideszre és holdudvarára ugyan sohasem szavaznának, de a jelenlegi hatalom politikájától is megcsömörlöttek, és undorodnak a mindkét oldalról gyomorforgató kampánytól. Akik nem csak a jobboldalon veszik észre az elhangzott-elhallgatott féligazságokat. Akiknek az MSZP távollétével meghiúsított rendkívüli ülés pont úgy a parlamenti demokrácia megcsúfolását jelenti, mint hajdanában a Fidesz által elszabotált vizsgálóbizottságok. Akik inkább hisznek a saját szemüknek és fülüknek, mint a szóvivőknek. Akik nem feledik a köztársasági elnök választása körüli cirkuszt. Akik a kongó parlamenti ülésterem láttán nem csak Orbán távolmaradására asszociálnak. Akik tényleg nem értik, hogy az elmúlt négy évben miért nem jutott a kormánypártok eszébe az a mostanság hangoztatott temérdek szép és jó. Akiknek ugyan feláll a szőr a hátukon az állandó kommunistázás miatt, de akik azt sem értik, hogy az MSZP 16 évvel a rendszerváltás után miért nem képes végre megszabadulni a hajdani MSZMP-s középkádereitől. Akik az elmondottak miatt nem tudnak nyugodt lelkiismerettel a koalícióra szavazni.

Hegyi szerint "aki nem tesz meg mindent a Fidesz-kormány győzelme ellen, annak utóbb semmilyen erkölcsi joga sem lesz tiltakozni és sopánkodni annak következményei miatt". Hogyan? Már a morgás jogát, a ius murmurandit is megvonja tőlünk? Az teljességgel elképzelhetetlen, hogy ha egy étteremben kihozza a pincér az étlapot, akkor végigolvasván a szegényes menüt, rendelés nélkül távozzunk? Minden világos. Ha áprilisban netán nyer a jobboldal, akkor abban természetesen nem a Medgyessy-Gyurcsány-kormány vitatható teljesítménye és nem a szocialista-szabad demokrata koalíció a hibás. Hanem a balga választópolgár. Ez is lehet egy szempont. Csak akkor tessenek őszintének lenni. Aki nincs Orbán ellen, az vele van.

Egyetlen kérdésem volna Hegyi úrhoz - és az általa citált publicistákhoz: tegyük fel, néhány fideszes főembernek (Mikola, Semjén, Kósa stb.) a hátralévő időben mégiscsak sikerül mozgósítania bennünket, tétovázókat. Hogy - mint írja - a kevésbé rosszra adott voksunkkal megakadályozzuk Orbán és elvbarátai visszatértét. Ha ennek következtében elmarad idén a kormányváltás: ki mondja meg, hogy a koalícióra leadott szavazatok közül mennyi volt a nemszeretem-kényszervoks? Mi a biztosítéka annak, hogy az esetleges választási győzelemben a koalíció nem az eddigi tevékenységének visszaigazolását látja majd?

Sebes Andor

Budapest