A vártnál kedvezőbb - igaz, részben előzetes - adatokat tett közzé tegnap a Magyar Nemzeti Bank: 2004-hez képest tavaly csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya, az uniós pénzek hatására is javult a deficit finanszírozásának szerkezete, mérséklődött az államadósság, s rekordösszegű, 5,3 milliárd euró külföldi működő tőke áramlott be.

A friss adatok is megerősítik, hogy az áruforgalomban csaknem egymilliárd euróval kisebb hiány keletkezett, mint 2004-ben. (A KSH tegnap közzétette a januári külkereskedelmi mérleg részletes adatait, amelyek szerint az export 19,5, az import 20,5 százalékkal bővült 2004 januárjához képest.) Romlott valamelyest a szolgáltatások és jövedelmek elszámolásának egyenlege: ez részben a profitkivonással, részben a növekvő adósságszolgálati terhekkel függ össze. A folyó fizetési mérleg egyenlege 6,4 milliárd euró, a GDP 7,3 százaléka lett 2005-ben, csaknem hatszázmillió euróval és 1,5 százalékponttal kevesebb, mint a megelőző évben. Az uniós elszámolásokat is tartalmazó tőkemérlegben 700 milliós többlet keletkezett, míg 2004-ben csupán 260 milliós. A folyó mérleg és a tőkemérleg összevont egyenlege ad választ arra a kérdésre, hogy valójában mekkora hiányt kell finanszírozni tőkebevonással és eladósodással. Nos, 2004-ben ez az összeg 6,7 milliárd, tavaly 5,7 milliárd euró volt.

Ezzel áll szemben a külföldiek által Magyarországon, illetve a magyar vállalkozók által külföldön befektetett tőke egyenlege. Ez 2004-ben 3,3 milliárd, 2005-ben 3,6 milliárd eurót tett ki. Vagyis: tavalyelőtt 3,4, míg tavaly 2 milliárd eurónyi űr keletkezett, amit adóssággal kellett betömni.

Magyarok tavaly többet fektettek be külföldön, mint 2004-ben, de a külföldiek is növelték itteni jelenlétüket. A rendszerváltás óta még nem áramlott be ennyi működő tőke, mint tavaly - a tulajdonos cégek által a leányvállalatoknak nyújtott hiteleket is számítva - 2005-ben 5,356 milliárd jött be. Igaz, ebből kétmilliárdot a Budapest Airport privatizációja képvisel, de az ennek levonásával keletkező összeg is felveszi a versenyt a 90-es évek közepének 3,6 milliárdos rekordjaival, amelyek egyébként privatizációs bevételekből keletkeztek. Az egy főre jutó külfölditőke-állomány Magyarországon a legmagasabb a térségben.

Az adatok azt mutatják - mondta lapunknak Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató főmunkatársa -, hogy ebben a kormányzati ciklusban, bár nagy ingadozásokkal, átlagban évi 3,5 milliárd euró áramlott be, 200 millióval több, mint a megelőző négy évben. A kutató hozzáteszi: mindinkább a nagyobb hozzáadott értéket képviselő beruházások valósulnak meg, míg az összeszerelés háttérbe szorul. A gazdasági minisztérium a nála bejelentett nagyobb beruházások listáján tartja nyilván például a Sanyo, az Elcoteq, a Nokia, a Suzuki, az SAP, az IBM, az Electrolux, a Cisco, a Bridgestone, a Hankook és a Michelen gumigyár fejlesztéseit, a Renault- Nissan logisztikai központját, továbbá az Audi, a Bosch, a GE Money Bank vagy az EDS befektetéseit.

A Budapest Airportból származó bevétel révén is csökkent az államadósság a múlt év utolsó negyedében. A megelőző negyedévhez képest 1,9 milliárd euróval. A külfölddel kapcsolatos nettó államadósság 2004 végén 11,7 milliárd euró volt - igaz, 2001 harmadik negyedében csupán kétmilliárd. A magánszektor adóssága ugrott meg, a 2004. év végi 14,7 milliárd euróról 19,9 milliárdra. Összességében az adósságállomány 30,3 milliárd euró, a GDP 34 százaléka. Ha a külföldi cégek és magyar leányaik egymás közti hitelezését levesszük, akkor a nemzetgazdaság (nem csak az állam) nettó külső adóssága 24,7 milliárd euró, a GDP 28 százaléka.