A makrogazdasági adatok azt mutatják, hogy van pénz a gazdaságban, a kis- és középvállalkozások összesített eredménye is megtöbbszöröződött, tehát nem itt kell keresni a körbetartozások okát - mondta Molnár Albert, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. Lapunk tegnapi konferenciáján a magyar gazdaságot (ezen belül különösen az építő-, az élelmiszer- és a könnyűipart, a kereskedelmi beszállítókat) sújtó lánctartozások problémájára keresték a megoldást a meghívottak. A K & H és a Hitelgarancia Zrt. támogatásával megvalósult konferencián az államtitkár jelezte: a kormány további lépéseket fontolgat, például a közbeszerzés szabályainak és a polgári törvénykönyv egyes elemeinek átdolgozását. A körbetartozás elleni kormányzati lépések azonban a piac öntisztulása nélkül önmagukban nem jelenthetnek megoldást. Szerinte a kamarák, érdekképviseletek tehetnek a legtöbbet a tisztességtelen vállalkozások ellen. Az állam az adószabályokon nem tud lazítani, a mai magyar gazdasági morál erre még nem érett. Az áfa-visszaigénylések elbírálására hagyott határidő nem rövidíthető: legutóbb a 168 milliárd forintra vonatkozó igénylés kiutalás előtti ellenőrzésén 43 milliárdról kiderült, jogosulatlanul kérték vissza - állította az államtitkár. Nagy János, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének ügyvezető igazgatója kifejtette: a kormány intézkedéscsomagja fontos lépés a körbetartozás felszámolásához, de önmagában valóban nem megoldás.

Az összességében több százmilliárd forintra taksált kinnlevőséggel küzdő vállalkozások számára támogatási lehetőségeket (garanciavállalást és hitelbiztosítást) kínáló jogszabály hamarosan megjelenik. Radnai György, a Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója szerint a kormányzati csomag révén gyors pénzforrást kaphatnak a késve fizető partnereik miatt likviditási gondokkal küszködő kisebb vállalkozások is. A kkv-knak jelenleg mintegy 2500 milliárd forintos hitelállományuk van, ennek 10-12 százalékát garantálja a Hg Zrt., miközben a Magyar Faktoring Szövetség tagjai tavaly 480 milliárdos forgalmat értek el. A szövetség elnöke, Rédei Gabriella szerint az állami segítség nem jelentheti azt, hogy a most kinyílt kapun bárki besétáljon, a kalandorokat ki kell tudniuk szűrni. Csakhogy a faktoringcégek dolgát nehezíti, hogy egyelőre nincs olyan adóslista, amiben a nekik nem fizetőket nyilvántartanák. A szövetség emellett állami szankcionálást is szorgalmaz, hogy a nem fizetők ne vehessenek részt közbeszerzésekben. Az élelmiszer-feldolgozók számára a piaci pozíciójukkal, erőfölényükkel visszaélő kereskedelmi láncok szándékos késve fizetése jelenti a legsúlyosabb gondot - tette hozzá Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke. A rendkívüli helyzetbe került baromfiágazat most állami támogatásra szorul, de a feldolgozók csekély nyeresége más ágazatokat is rendkívül kiszolgáltatottá tesz.

A körbetartozásokban legsúlyosabban a lánc végén álló kivitelezők és anyagszállítók, vagyis a legkisebb cégek érintettek. A bankok felelősségét jelezve Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese elmondta: a projektek hitelezésénél már nyomon követik, hogy a fővállalkozó kifizeti-e partnereit. A sokak által szorgalmazott adóslista szerinte csak akkor lehet hatékony, ha abban a nem fizető cégek tulajdonosai és az érintett cégcsoport is szerepel. Az egy-egy projektre létrehozott társaságok egyébként gyorsan el tudnak tűnni. Megoldást például a teljes körű, minden nem fizető cég adatait tartalmazó, nyilvános adóslista jelenthetne, ha az abban szereplőknek számolniuk kellene azzal, hogy velük sem az állam, sem magáncégek nem kötnek többé üzletet. Nagy István, a Creditreform ügyvezetője arra is felhívta a figyelmet: felméréseik azt mutatják, hogy a magyarországi cégek fizetési készsége és képessége évek óta romlik, de az üzleti partnerek pénzügyi helyzetének vizsgálatára már régóta léteznek szolgáltatások, ezek igényvebételével az érintett cégek csökkenthetnék kockázatukat.

A konferencia résztvevõi szerint további lépésekre van szükség a lánctartozások ellen