Kis János: Az átszavazás rossz stratégia
- Sokan tekintik élet-halál harcnak a választást, mások viszont úgy vélik, bárki kerül is hatalomra, egy uniós országban nem tehet meg akármit. Ön szerint mekkora a választás tétje?
- Valóban számít, hogy EU-tagország lettünk. A kampány során is megmutatkozott, hogy Orbán elszigetelte magát Nyugat-Európában. Egyetlen vezető néppárti politikus sem volt hajlandó a kedvéért Budapestre jönni. Az elmúlt években átlépett egy láthatatlan határt, és ez nem maradt következmények nélkül.
- Eljött Lech Kaczynski lengyel államfő.
- Éppen ez az. Bent vagyunk az EU-ban, de az unió kelet-közép-európai határvidékén új helyzet van kialakulóban. Lengyelországban egy radikális jobboldali, eurofób párt került hatalomra. A belpolitikailag mérsékeltebb, de Európával szemben fölöttébb szkeptikus cseh elnök, Václav Klaus nincs már egyedül. Ráadásul valószínű, hogy a következő választást az ő pártja nyeri meg. Szlovákiában is vesztésre áll az unióbarát kormány. Természetesen egyik ország sem fogja a kilépést választani. De könnyen összeállhat belőlük egy provinciális, Brüsszel-ellenes politikát folytató új visegrádi blokk. A francia-német politika elbizonytalanodása miatt ez a blokk tényleges súlyánál nagyobb erőt képviselhet. Ez pedig Orbánnak módot ad arra, hogy ott folytassa, ahol 2002-ben abbahagyta, és mégis kitörjön a nemzetközi elszigeteltségből.
- Az uniós tagság nem számít?
- De számít. Magyarországnak az az érdeke, hogy az unió integrálódása haladjon előre, mi pedig zárkózzunk fel az egységesülő Európa nyugati feléhez. Orbán győzelme viszont az integrálódás ellenfeleit erősítené, minket pedig Európa perifériája felé taszítana. Bizonyos szempontból rosszabb idők jönnének, mint amit 1998-2002 között megéltünk. Akkor Magyarország mindazzal együtt, ami a belpolitikában és a szomszédsági politikában történt, az unió felé haladt, és az EU mértékadó központjaihoz igazodott. Most az unión belül a peremvidék felé sodródnánk.
- A közvélemény-kutatások enyhe MSZP-s fölényt mutatnak, de azt is mindig hozzáteszik, hogy a választás a kis pártokon múlik. Hogyan látja az SZDSZ és az MDF helyzetét?
- Mindkettő a létéért küzd, de más-más okokból. Az MDF mintegy tíz éve elindult azon az úton, amely Orbán csatlósává tette. Ezzel átengedte törzsszavazóit a Fidesznek. Most azért küzd, hogy a maradék egy százalék köré új szavazókat gyűjtsön. Nem ismerjük azt a két-három százalékot, amelyet eddig sikerült megszereznie. Nekem az az érzésem, hogy az új MDF-szavazók nagyobbrészt abból a körből kerülnek ki, ahonnan 2002-ben a Centrum merített. Ha így van, akkor az MDF jelenleg nem a Fidesz, hanem inkább az SZDSZ és az MSZP riválisa.
- Mennyiben más az SZDSZ problémája?
- Az SZDSZ-nek ma is van nyolc-kilencszázaléknyi potenciális szavazója. Az SZDSZ baja az, hogy ezt a szavazótábort egyre kevésbé képes mozgósítani.
- Mert ezek a liberálisok azt mondják, Gyurcsánynál van biztonságban a voksuk?
- Egy részük kiábrándult az SZDSZ-ből, de Gyurcsányhoz sem vonzódik. Arra készül, hogy otthon marad.
- Mit tehet az SZDSZ azért, hogy az urnákhoz vigye őket?
- A hátralévő egy hétben már aligha tud olyat tenni, ami feledtetné tíz év csalódásait. Nekik maguknak kell átgondolniuk a dilemmájukat. Közülük némelyek abban bíznak, hogy ha az SZDSZ most kibukik, négy év múlva bejut a helyére egy másik liberális párt, amellyel azonosulni lehet. Ez szerintem nagyon-nagyon valószínűtlen. Az ismeretlenségből is be lehet törni a parlamentbe, de inkább a szélekről, nem középről. A kérdés tehát az, hogy mi a jobb a magyar liberalizmus számára: ha egyáltalán nincs parlamenti képviselete, vagy ha ott van a parlamentben az SZDSZ. Egy olyan párt, amelyik eltávolodott ugyan a liberalizmustól, de azért van még hozzá valami köze. Semjén Zsolt igen éleslátóan mutatott rá a minap, hogy aki a toleranciát elutasítja, annak az SZDSZ eltűnését kell akarnia. Bár az SZDSZ nem képviseli következetesen sem a tolerancia, sem a piacgazdaság, sem a leszakadó rétegekkel való szolidaritás ügyét, mégis, az SZDSZ bukása mindezeket az ügyeket alaposan visszavetné. Ha a szabad demokraták kiesnének a parlamentből, az a liberalizmus számára is vereség volna.
- Gyurcsány Ferenc sok liberális számára is elfogadható. Nem gondolja, hogy ennek is lehet elszívó hatása?
- Igen, de elsősorban egy másik körre. Az a liberális, aki most otthon marad, soha nem fontolgatta, hogy az MSZP-re szavazzon. Gyurcsány azokat vonzza, akik már eddig is gondoltak az átszavazásra. Gyurcsány személye ezt könynyebbé teszi, hiszen időnként úgy beszél, mint egy majdnem-liberális. Máskor persze nagyon másképp. De nem ezért hiba az átszavazás. Ez már 2002-ben is rossz stratégia volt. Azok, akik listás szavazatukat az MSZP-nek adták, majdnem kibuktatták az SZDSZ-t, és akkor nem lett volna kormányváltás. A helyzet ma is hasonló. Az SZDSZ öt százalék körül van, rezeg a léc. Az a liberális szavazó, aki Gyurcsánynak adja a szavazatát, megbuktatja Gyurcsány Ferencet.
- Gyurcsány Ferenc olykor úgy nyilatkozik, hogy képesnek tartja pártját az abszolút többség megszerzésére...
- Ha ezt mondja, akkor el kell fogadnom, hogy így is látja. Én azonban másképp látom. Ha az SZDSZ kiesik a parlamentből, Gyurcsány Ferenc nem lesz miniszterelnök.
