Hajógyári-sziget: visszaküldött tervek

Átdolgozásra visszaküldte a közgyűlés a III. kerületnek a Hajógyári-sziget új szabályozási tervét, amelynek alapján megkezdődhetne a sziget déli harmadának beépítése. A kérdésre jövő hónapban visszatérnek, addig folytatódnak a tárgyalások a befektetővel.

Egyelőre nem adott engedélyt a főváros a Hajógyári-sziget déli harmadának beépítésére, a városatyák visszaküldték átdolgozásra az ezt lehetővé tévő szabályozási tervet a III. kerületnek. A befektető Álomsziget Kft. 3500 férőhelyes konferenciatermet, szállodákat, kaszinót és szabadidőközpontot építene az egykori hajógyár szigetén. A főváros, a III. kerület és a befektető korábban már egyezségre jutott arról, hogy mindezekért cserébe az Álomsziget Kft. több óbudai közlekedési beruházást is megvalósít, például a Bogdáni utat alagútban a hajógyár központjához vezeti, valamint összeköti az Árpád hidat a rakpartokkal. A korábbi tervek szerint az építkezés jövőre kezdődne, és 2012-ben fejeződne be.

A városatyák Demszky Gábor főpolgármester javaslatára végül úgy döntöttek: átdolgoztatják a terveket, tovább tárgyalnak a beruházóval, a kérdésre pedig a választások után, a közgyűlés április végi ülésén térnek vissza. (A városházi szakbizottság kedden még feltételekkel ugyan, de támogathatónak nevezte a szabályozási tervet.) A döntésben közrejátszhatott, hogy a Levegő Munkacsoport és a Védegylet aktivistái a közgyűlés kezdetén tüntettek a beépítést lehetővé tevő szabályozási terv elfogadása ellen. A zöldek szerint káros és túlzott mértékű volna a tervezett beépítés. Aggályosnak tartják azt is, hogy az egykori hajógyár helyén volt Hadrianus helytartói palota kikerült az állami tulajdonból, holott műemlék, így ez nem történhetett volna meg. (A hajógyár kezelésére az állam a rendszerváltozáskor vagyonkezelő céget alapított, amelynek kétharmadát több mint négymilliárd forintért két évvel ezelőtt vette meg az Ügető helyén Közép-Európa legnagyobb bevásárlóközpontját tervező Plaza Centers.) A civilek a szavazás előtt az aggályaikat tartalmazó petíciót adtak át a főpolgármesternek. A zöldeket tulajdonképpen meglepte a döntés, de nem saját fellépésük sikerét látják benne. Mint azt Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője az MTI-nek elmondta: a közgyűlést inkább gazdasági megfontolások "hatották meg". A főváros ugyanis a beruházás kapcsán komoly közlekedési, közmű és árvízvédelmi fejlesztésekkel nézne szembe. A zöldek szerint Budapest olyan megoldás fele kíván elmozdulni, amely ezeket a költségeket a beruházóra hárítaná.

A kérdésről az ülésteremben folytatott vitában az ellenzéki képviselők közül Juharos Róbert (Fidesz) támogatandónak nevezte a sziget szabályozási tervét, ha az csak akkor lép hatályba, amikor sikerült szerződést kötni a befektetővel. Bihary Gábor (MSZP) óbudai képviselő is a terv mielőbbi jóváhagyását sürgette. Legszerencsésebb megoldásnak ugyan azt tartaná, ha a hajógyár területét a főváros visszavásárolná, és a helyén parkot alakítana ki, de erre a városházának nincs pénze. Demszky Gábor azt emelte ki, hogy a befektető eredetileg 10 ezer férőhelyes konferencia-központot akart, ezt sikerült 3500 fősre lealkudni. Mint mondta, a sziget 32 hektáros déli részén összesen 30 ezer négyzetméternyi beépítést terveznek. Schneller István, Budapest főépítésze arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel az egykori hajógyár magánkézbe került, a főváros csak a beépítés mértékének szabályozásával tudja befolyásolni a befektetőt.

A helytartói palotát nem lehetett volna eladni A Hajógyári-sziget új szabályozási tervét nem azért küldte vissza a közgyűlés a főpolgármester javaslatára, mert a városvezetés belátta, hogy a tervnek a város érdekeit kell szolgálnia a magánérdekkel szemben, hanem azért, mert még nem készültek el azok az előszerződések, amelyek majd visszavonhatatlanná teszik a sziget oly mértékű beépítését, hogy a római kori maradványok teljességükben nem lesznek megőrizhetők - állítja Kaiser Anna, a terv műemléki tanulmányának szerzője. Márpedig az ott található helytartói épületegyüttes, melynek eddig csak központi palotáját tárták fel, Budapest megőrzendő városépítészeti öröksége. Ennek megtartása a város elsőrendű feladata. A szakember elmondta: a sziget eladásakor, 2003-ban figyelmetlenül, s törvényellenesen került magántulajdonba mintegy 7,5 hektár állami tulajdonból ki nem adható, műemléki romterület. Kaiser Anna szerint a fővárosnak közbe kell avatkoznia a terület megmentése érdekében. (Cs. L.)

Konferenciaközpontot, szállodát, kaszinót, sportcentrumot építene a befektetõ
Konferenciaközpontot, szállodát, kaszinót, sportcentrumot építene a befektetõ
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.