Esterházy Péter szerint "nincs befolyása az értelmiségnek a kampány befolyásolására". Az író ennél többet nem kívánt mondani, de más megkérdezettek is hozzá hasonló véleményen vannak. Tamás Gáspár Miklós egyenesen odáig ment el, hogy "sosem volt, és nem is lesz" ilyen hatalma a szellemi élet legbefolyásosabb embereinek. - Az egyetlen lehetőségünk az, hogy elmondhatjuk: Mikola István vagy Semjén Zsolt milyen kártékony. Az "éticsiga IQ-jához hasonlatos színvonalú" némely vélekedésük a társadalmi mozgásokról, politikai vetélytársaik elképzeléseiről őket persze semmiben nem fogja korlátozni. A választók tájékozódására azonban aláírhatunk körleveleket, és remélhetőleg némelyekben sikerült kétségeket ébresztenünk a kedvelt politikus iránt - mondta a filozófus, aki az egyik aláírója a KDNP elnökének Gyurcsány Ferencet Hitlerhez hasonlító véleménye miatt született tiltakozásnak. (A dokumentumnak már 144 aláírója van, többek között Buda Péter valláspolitikai elemző, Bródy János, Czeizel Endre, Debreczeni József, Hegedűs D. Géza, Kertész Ákos, Pünkösti Árpád szociográfus, Ranschburg Jenő, Ungár Klára és Ungváry Krisztián.)

Egy másik, névtelenséget kérő értelmiségi úgy látja, az "ordenáré módon" felvetett témák (a határon túli magyarok ügye, a vallás, az egyedül élők gondjai stb.) valós problémák, de nem marad helye az érdemi párbeszédnek a mindent elsöprő és mindent ellenérvet elsöprő lendület miatt, amelynek alapvető célja az ellenfél megalázása.

Glatz Ferenc akadémikus "közművelődési bunkósodást" érzékel. Úgy látja, az elmúlt tíz évben teret nyert a kegyetlenség, a mások érdemeinek el nem ismerése, és el is távolodtunk az európai értékektől, amelyek közül az egyik legfontosabb a tolerancia. Glatz szerint ebben megvan a média és a politikusok felelőssége is. Még mindig túl sok eszköz és visszaosztható pénz van a politikusok kezében, még mindig nagyon megéri politikusnak lenni - fogalmazott. Az MTA volt elnöke megjegyezte, hogy nincs mit csodálkozni a "bunkósodáson", ha akadémikusok is fittyet hánynak a jó modorra, amikor egyikük nem fog kezet a kitüntettel, másikuk a kitüntetővel.

Sólyom László államfő egy svéd lapnak úgy nyilatkozott, hogy a négy évvel ezelőtti kampány keményebb volt, hiszen most nem kérdőjelezik meg az ellenfél emberi méltóságát olyan módon, ahogy akkor. Nem lát nagy bajt, és nem talál kivetnivalót az éles megszólalásokban Náray-Szabó Gábor sem. Az értelmiség kampánybeli szerepvállalásáról a Professzorok Batthyány Körének elnöke azt mondja, nem ekkor van itt az ideje. Most a politikusoké a főszerep. Az a fontos, hogy a szellemi elit ne pártpreferenciák, hanem vallott értékek szerint nyilvánuljon meg. Ha viszont valaki - például a sokat vitatott Mikola István és Semjén Zsolt - mást mond, mint amit egyesek elvárnak, azon nem megsértődni kell, hanem liberális türelemmel elfogadni. De igaz ez a másik oldalra is - tette hozzá Náray-Szabó.