Fővárosi fejlesztésekre szerződtek
A Budapest-szerződésnek is nevezett, mindössze hatoldalas dokumentumban többek között azt rögzítették, hogy a miniszterelnök és a főpolgármester vezetésével munkacsoport alakul, amely kidolgozza a budapesti önkormányzati rendszer reformját. Erről 2008-ban dönthet az Országgyűlés, és a 2010-es választások után lépne életbe.
Ha megszűnne vagy átalakulna az iparűzési adó (ipa), a kormány igyekszik majd hiánytalanul pótolni a főváros veszteségét. A városháza 420 milliárd forint főösszegű idei büdzséjében jelentős - mintegy 75 milliárdos - tételt ad az ipa. A felek vállalták, hogy felgyorsítják az elektronikus közigazgatás kialakítását is a fővárosban.
A kormány nevében Gyurcsány vállalta, hogy még az idén kidolgozzák a fővárosi tömegközlekedés finanszírozási rendszerét, valamint összehangolják a MÁV-val, a Volánnal és a BKV-val kapcsolatos döntéseket. Ígérik, hogy a jövőben is folytatják az 1+1 forintos pályázati rendszert (ennek lényege, hogy az útfelújításra költött önkormányzati forintot az állam ugyanannyival egészíti ki), sőt ezt kiterjesztik a hidak és az aluljárók rendbetételére is.
A megállapodás azt is rögzíti, hogy a főváros EU-támogatással megvalósítható projektjei bekerüljenek a második nemzeti fejlesztési tervbe. A kormány vállalja az M0-ás körgyűrű befejezését, az aquincumi átkelő megépítését, az elővárosi vasutak fejlesztését, a reptéri kötött pályás tömegközlekedési kapcsolat kialakítását, valamint egy fővárosi tudásközpont kialakítását. A miniszterelnök azt mondta: a program 10-15 évre szól, és öszszesen 800 milliárd forintnyi fejlesztést ölel fel, amelyek főként uniós forrásokból valósíthatók meg. A főpolgármester várostörténeti jelentőségűnek nevezte a megállapodást, amely szerinte "nem az ígéretek, hanem a tettek szövetsége". A szerződésben semmi új sincs, ráadásul az nem Budapestnek, hanem csak Demszkynek fontos, hogy Gyurcsány bebetonozhassa őt a főpolgármesteri tisztségbe - reagált Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke.
Papírjuk már van róla
Történelmi jelentőségűnek nevezik a felek a Budapest-szerződést, amelyből annyi igaz, hogy a rendszerváltás óta egyetlen kormányfővel sem sikerült még írásba foglaltatni a fejlesztések ekkora csomagját. Bár az MSZP már tavaly őszre ígérte a szerződés aláírását, arra mégis csak a választások előtt 12 nappal kerülhetett sor.
A főváros egyértelmű győzelmének tekinthető, hogy több beruházást az állam fog megvalósítani. Ilyen például az Aquincumi híd vagy a Moszkva tér rendezése. A beruházások esetleges elmaradása aligha kérhető számon a feleken; egyetlen fejlesztés mellett sem szerepel konkrét forrásigény vagy időbeli ütemezés.
