Akié a város, azé a média?
Debrecenben a város politikai és közéleti kommunikációját az önkormányzati vagyonkezelő holding sajtóvállalatai uralják. Több mint 90 ezer háztartásba ingyen dobják be a közpénzekből kiadott Debrecen című hetilapot. A médiában meghatározó a sokak által "narancstévének" nevezett Debrecen Televízió, amelynek vezetője, Széles Tamás korábban a Fidesz fizetett alkalmazottja volt. Nemrég sajtópolémia alakult ki egy interjúügyben: a tévé szerkesztősége - a korábbi pártegyezségen túl - lehetőséget kapott arra, hogy Szili Katalinnal interjút készítsenek, de ők inkább Gyurcsány Frerencet választották, és ez a műsor azóta le is ment. Ma Debrecenben - pár elrondított óriásplakátot és molinót leszámítva - alig lehet észrevenni az MSZP és az SZDSZ jelenlétét. A villamosok oldalán is csak fideszes jelöltek arcmása látható hetek óta, a helyi ellenzék nemigen jelenik meg ezen a reklámfelületen.
Kalocsán a Bagó-ügy egyik előzményének számít, hogy a Kalocsai Néplap című hetilapban megjelent egy olvasói levél (név és cím a szerkesztőségben jelzéssel), amelyben kellemetlen kérdéseket tettek fel a magnóra vett fenyegetéseiről utóbb elhíresült fideszes képviselőnek. Csapai Lajos főszerkesztő azt mondja, csak a bíróságnak hajlandó kiadni a levélíró nevét, de a jobboldalhoz tartozó személyről van szó. A Kalocsai Néplapot fideszes politikusok a baloldal támogatójának tartják, főszerkesztőjét személyében is támadták szórólapokon. Csapai Lajos szerint egy pontos médiaelemzés bebizonyítaná, hogy az eseményekről korrekt módon tájékoztatnak - de például Orbán Viktor közelgő fórumára hivatalos meghívót sem kaptak. A főszerkesztő baloldali érzelmű ugyan - ez a lapban megjelent publicisztikáin érezhető -, de már a rovatának címe, "Mondom a magamét" is jelzi, hogy szubjektív véleményről van szó.
Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere evidenciának tartja, hogy a helyi televíziók önkormányzati támogatás nélkül nem képesek fenntartani magukat. Mivel az önkormányzat a fenntartó, elkerülhetetlen bizonyos mértékű függőség. Ha egy hivatalban lévő polgármester egyben képviselőjelölt is, ez számára nyilvánvalóan több szereplési lehetőséget jelent, mint riválisainak. Ezt az előnyt is vitatni szokták, de ennél is súlyosabb az, ha emellett a riválisok szereplését még korlátozza is a helyi médium. Balogh Jánosné, Mártély polgármestere, aki függetlenként, a Lázárral elégedetlen, inkább jobboldali szavazók voksaira pályázik, azt panaszolja, hogy nemcsak nem szerepelhet a Hódmezővásárhelyi Városi Televízióban, hanem ha megemlítik a nevét, vagy valamilyen tényt állítanak róla, akkor reagálásra sem adnak módot neki. Lázár erre azt felelte: 2003 óta nem marasztalta el az ORTT a vásárhelyi városi televíziót, pedig az ORTT panaszbizottsága nyitva áll mindenki előtt.
Vannak térségek, ahol szinte nincs is helyi médium. Márfai Péter, az MSZP képviselőjelöltje Bácsalmás és Jánoshalma körzetében azzal szembesült, hogy a választók jó részéhez csak két földi sugárzású tévécsatorna - az M1 és a TV2 -, valamint a Kossuth rádió jut el. Országos lapot alig olvas valaki, még a megyei lap, a Petőfi Népe is kevés helyre jár. A Felső-Bácska című térségi lap megszűnt, a Jánoshalmán indított Hunyadi Népe pedig legfeljebb havonta egyszer olvasható. Márfai tudomásul veszi a helyzetet, és kampányának legfontosabb információit szórólapon juttatja el a háztartásokba, a véleményformálókat honlapján igyekszik befolyásolni.
Kérdés, hogy voltaképp mekkora is a helyi média hatása az eredményekre. Hódmezővásárhelyen a városi tévé a polgármester támogatójának számít - de például a Rádió X nevű helyi adón minden jelölt részt vehet a politikai vitákban, míg a Rádió 7 nevű másik csatorna csak fizetett politikai hirdetésként ad szereplési lehetőséget a jelölteknek. A hiteles kép kialakításához ismerni kellene a médiumok piaci részesedését, a jelöltek pénzügyi lehetőségeit. A megyei lapok közléspolitikájában nyilvánvalóan számít, hogy költ-e náluk pénzt az adott önkormányzat, például a róla szóló rendszeres melléklet finanszírozására, kapott-e lehetőséget a kiadó valamilyen nagyberuházás marketingmunkájára.
Kirendeltek és lelkesedők
Nemcsak a helyi médián keresztül valósulhat meg az önkormányzat befolyása. Hallani lehet, hogy közalkalmazottakkal töltik meg a lakossági fórumok termeit, intézményvezetők gyűjtetik össze a náluk dolgozóktól a kopogtatócédulákat. Mindez azonban nehezen bizonyítható - részben az állásvesztéstől való félelem miatt, részben, mert nem is mindenkit kell kényszeríteni. Pécsi tudósítónk szerint az MSZP pécsi rendezvényein gyakran találkozhatunk a városi intézmények vezetőivel és a beosztottjaikkal. Ennek magyarázata, hogy a baranyai megyeszékhelyet tíz éve a szocialisták irányítják, s így az önkormányzat intézményeinek élén is többnyire a baloldalhoz kötődő szakembereket találunk, ők pedig - természetesen - az MSZP győzelméért szorítanak. Ugyanakkor a polgári oldal pécsi rendezvényein - parancs nélkül is - ott vannak a keresztény értékrendet követő intézmények, így például a ciszterci rend gimnáziumának és a reformátusok gimnáziumának tanárai, jelenlegi vagy korábbi diákjai. A két iskola egyébként maga is gyakran ad otthont fideszes fórumoknak. (U. T.)
