A 22 oldalas dokumentum - amelyet az emberi jogokkal, a demokratikus intézményrendszerrel foglalkozó nemzetközi szervezet sajtórészlege megküldött az MTI brüsszeli irodájának is - részletesen foglalkozik például a kisebbségek védelmével, a romák helyzetével, a rendőri erőszak kérdéskörével és a menedékkérők ügyeivel. S noha szinte minden területen szükségesnek tart további lépéseket, a jelentés általában kedvező irányú változásokról számol be.

Így például a kisebbségeknél - bár továbbra is sürgeti azok parlamenti jelenlétének biztosítását - leszögezi: "az emberi jogi biztos üdvözli azt a jelentős előrehaladást, amit Magyarország mutat a kisebbségek képviselete, illetve a diszkrimináció elleni küzdelem terén". A rendőri erőszak ügyében pedig úgy foglal állást, hogy "a biztos a rendőri erőszak eseteinek csökkenését tapasztalja, s azt, hogy a hatóságok - ha mégis ilyen történik - eljárást indítanak a felelősök ellen."

A jelentés elismeri, hogy a hatóságok immár megpróbálnak konkrét megoldásokat nyújtani a romák foglalkoztatásának segítésében, s hogy jogi területen "példaértékű bírósági döntések" megnyitották az utat a szegregáció és a rasszizmus elleni küzdelem terén. Ugyanakkor leszögezi, hogy még vannak teendők: így például fokozni kell azokat az intézkedéseket, amelyek a romák megfelelő lakáshoz jutását segítik, határozottan büntetni kell az ezzel kapcsolatos diszkriminatív magatartást, folytatni kell az iskolai szegregáció elleni küzdelmet. Egyben fel kell lépni a romákkal szembeni szociális előítéletek ellen, és speciális intézkedésekkel kell bátorítani a magáncégeket alkalmazásukra.

Végül a menedékjog kapcsán a jelentés leszögezi, hogy 2001 és 2004 között alaposan csökkent a Magyarországon menedéket kérők száma, s hogy mind a különböző nem kormányzati szervezetek, mind a nemzetközi szervezetek szerint jelentősen javult a bevándorlási kérdésekkel foglalkozó hivatal döntéseinek minősége. Ugyanakkor az Európa Tanács emberi jogi biztosa aggodalommal szól arról, hogy a Magyarországon érvényes tartózkodási engedély nélkül őrizetbe vett külföldiek fogva tartásának ideje még mindig elérheti a 12 hónapot.

Alvaro Gil-Robles egyébként nem csak Magyarországról, de 10 másik államról is most szerdán hozta nyilvánosságra legújabb jelentését. Az Európa Tanács emberi jogi biztosának e tisztségében ez volt az utolsó hivatalos lépése, mert március 31-én lejár mandátuma. Utóda a svéd Thomas Hammarberg lesz.

(MTI)