Emléktáblát avattak Carl Lutz tiszteletére
"Az emlékezés és a hála mellett a történelem is megkívánja, hogy emléket állítsunk, (...) a történelem követeli ezt tőlünk, mert újra és újra feltűnnek az uszító, megbélyegző jelek zsidó síremlékeken, házfalakon, plakátokon, hangos tüntetők tábláin" - fogalmazott Schiffer János, Budapest főpolgármester-helyettese, aki beszédében hangsúlyozta: az emlékezés önmagában nem elég, "tenni és mondani kell".
Schiffer János az egykori svájci követség kivándorlási irodájának és a cionista szervezetek központi bázisának Vadász utcai épülete előtt felidézte a svájci alkonzul életmentő tevékenységét. Carl Lutz magyar zsidók tízezreit mentette meg, kijátszva a hatóságokat diplomáciai menlevelekkel - emlékeztetett.
A túlélők nevében emlékezett Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, aki az "üvegházként" is ismert Vadász utcai épületben maga is hosszú heteket töltött. Háláját fejezte ki mindazoknak, akik életük árán is kockázatot vállaltak azért, hogy a vészkorszak alatt embermentő tevékenységet folytassanak.
"Védett, de rettenetes nyomortanyaként" idézte fel az épületet, ahol - védett ház lévén - több ezren élték túl a náci és magyar hatóságok üldöztetéseit. "Izrael mártírjaiként és hőseiként" jellemezte azokat a cionista aktivistákat, akik a bujkáló zsidók mentését szervezték. Beszéde végén gyászimával tisztelegtek az áldozatok emléke előtt.
Steiner Pál, Belváros-Lipótváros polgármestere személyes hangú, édesapja családjának történetét röviden megemlítő csendes emlékezéssel tisztelgett Carl Lutz emléktáblája előtt. Svájc nagykövete, Marc-André Salamin háláját fejezte ki azért, hogy Magyarországon tisztelet övezi a "nagylelkű és bátor" honfitársát, akinek a Vadász utcai épületben tavaly óta működő emlékszoba is őrzi emlékét.
Az ünnepségen koszorút helyezett el a főváros nevében Schiffer János, a Belváros nevében Steiner Pál, valamint a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója képviseletében Csáky Imre alezredes. Az emléktábla avatásán megjelent Izrael magyarországi nagykövete, David Admon, Ágnes Hirschi, Carl Lutz nevelt lánya, valamint több emlékező és túlélő mellett az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország követségeinek képviselői is.
Carl Lutz 1942 és 1945 között több mint félszázezer budapesti magyar zsidót mentett meg diplomáciai tevékenységeivel, ráadásul embermentő cionista szervezkedők tevékenységeit is fedezte a hatóságoknál. Svájc akkori budapesti alkonzuljaként 1945 áprilisáig folytathatta humanista tevékenységét, majd diplomáciai hatáskörének túllépése miatt kiutasították Magyarországról.
Svájc csak 1958-ban ismert el, hogy diplomatája Budapesten bátorságból és becsületből példát mutatva emberek tízezreit mentette meg a biztosnak tűnő haláltól. Tettéért 1964-ben a "világ igaza" kitüntetést vehetett át a jeruzsálemi Jad Vasem Intézetben.
Budapest Főváros Önkormányzata 1991-ben emlékművet avatott tiszteletére az egykori pesti gettó területén, a Dob utcában. A szobor alkotója az a Szabó Tamás volt, aki a szerdán felavatott emléktáblát is készítette.
(MTI)
