Mahtti Ahtisaarinak, az ENSZ-főtitkár koszovói közvetítőjének a helyettese kedden Bécsben az EU-tagországok parlamenti külügyi bizottsági képviselőinek a találkozóján kiemelte, hogy a nemzetközi közösség világossá tette a koszovói albánok számára: a közvetlen bécsi tárgyalások megindulása nem vezet automatikusan Koszovó függetlenségéhez, és Pristinának jelentősen javítania kell a szerb kisebbséggel kapcsolatos bánásmódon. Hozzáfűzte, hogy a koszovói szerbeknek pedig együtt kell működniük a tartomány jövendőjének a meghatározása érdekében, ezért mindenfajta további bojkottjuk kontraproduktív lenne.

Az osztrák parlament sajtószolgálata által kiadott közlemény Rohan a koszovói problémakör bonyolultságát elemezve felhívta a figyelmet arra, hogy Belgrád számára a tartomány függetlenségén kívül minden megoldás elfogadható lenne, míg a koszovói albánok számára semmi más, csak a függetlenség. Úgy érvelt, hogy csak élezné az ellentéteket, ha a koszovói szerbek Belgrád tanácsára a jövőben is bojkottálnák a pristinai intézményeket arra számítva, hogy ezzel elhalaszthatják, illetve megakadályozhatják a függetlenséget.

Kifejtette, hogy a közvetítők stratégiája mindenekelőtt arra irányul: a közvetlen koszovói albán-szerb tárgyalások automatikusan ne a (koszovói államjogi) státus kérdésére koncentrálódjanak, hanem mindenekelőtt olyan gyakorlati kérdésekre, mint például a decentralizálás, a vallási helyek védelme, a kisebbségi kérdések, vagy a későbbi nemzetközi jelenlét. Ez utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az "lesoványított" jelenlét lenne, azaz elsősorban a döntések megvalósítására összpontosulna, például a bírósági ítéletek vagy a határellenőrzés terén, míg minden mást átruháznának a koszovóiakra.

Rohan szerint politikailag rendkívül kényes a szerb többségű koszovói közigazgatási egységek és a Belgrád közötti kapcsolatok kérdése. A nemzetközi közösség mindenekelőtt olyan feltételek kialakulását akarja elérni, amelyek lehetővé teszik a szerbeknek, hogy Koszovóban maradjanak, de határozottan elutasítja az "állam az államon belül" formulát. Hozzáfűzte, hogy Koszovó gazdasági fejlődése döntő jelentőségű a tartományban élő szerbek maradása szempontjából.

Emlékeztetett a nemzetközi összekötő csoportnak arra az állásfoglalására, amely szerint Koszovóval kapcsolatban egységes, a lakosság egésze számára elfogadható megoldást kell találni, de az nem lehet a területi felosztás vagy az Albániával való egyesülés. Ez utóbbival kapcsolatban úgy vélte, hogy az ma csak csekély szerepet játszik a koszovóiak megfontolásai között. A politikai vezetés ugyanis tudja, hogy Koszovó függetlensége elválaszthatatlanul összekapcsolódik az Albániához való csatlakozás tilalmával. Hangsúlyozta, hogy ugyan nagyon kívánatos lenne egy multietnikai alapokon nyugvó állam kialakulása, azonban naivitás lenne azt gondolni, hogy az belátható időn belül megvalósítható lesz. Sokkal inkább az etnikai csoportok békés együttese lenne a maximum - jelentette ki.

(MTI)