Finnugorok az új Európában
Rüütel ugyan meglehetősen visszafogottan, már-már formálisan nyilatkozott az Oroszországban élő rokonkisebbségekkel kapcsolatos elképzelésekről, Sólyom - nem mellékesen az észt média faggatására - viszonylag részletesen beszélt az ügyről. Elmondta, hogy Magyarország ösztöndíjakat ad a finnugor kis népek diákjainak, s főképpen a Közép-európai Egyetem fogadja őket.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány finnugor biztost nevezett ki az ügyek koordinálására, de - mint hangsúlyozta - a munka nagy része egyelőre tervezési fázisban van. Ezen a ponton arról beszélt, hogy Magyarország főképp a szakmunkásképzésben és a tankönyvellátásban szeretne segíteni a finnugor nemzetiségeken. Ugyancsak elmondta, hogy az egyetemeken széles körű etnográfiai munka folyik, amely eddig főképp a "leletmentésre" koncentrált, s éppen mostanában jutna át egy minőségi fejlődésbe.
Később magyar újságíróknak hangsúlyozta, hogy Észtország és Finnország is sok pénzt fordít a finnugor kisebbségek segítésére. Magyarországnak viszont azért lehetne jelentős szerepe ebben a munkában - mondta -, mert a mi viszonyunkat Oroszországgal semmiféle komoly probléma nem terheli. Ugyanakkor az államfő úgy fogja fel, hogy a finnugor rokonság gondozása az ő feladatai közé is tartozik. Szerinte Magyarország ezt rendkívül pragmatikusan kezeli, melynek lényege, hogy nem elég csupán kulturális jellegű segítséget nyújtani. Azt mondta, hogy szeretné a gazdasági élet szereplőit mozgósítani. Ehhez viszont szerinte minden oldalról olyan környezetet kell teremteni, hogy a vállalkozók oda menjenek.
Tárgyalása másik fontos témájaként jelölte meg Sólyom az európai kérdéseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az elsők között ratifikálta az európai alkotmányt, s arról nyilatkozott, hogy jó lenne, ha ezt Észtország is mielőbb megtenné. Szerinte ez üzenet lenne azoknak, akik az egész uniót fragmentálni szeretnék. Tallinni hírek szerint egyébként napirenden van a ratifikáció, s az vélhetően hamarosan megtörténik. Mindkét tárgyalófél sérelmezte, hogy az unió nagy része továbbra is zárva tartja munkaerőpiacát az újonnan csatlakozottak előtt. Fontosnak minősítették továbbá a három finnugor állam EU-n belüli koordinációját, valamint azt is, hogy bizonyos kérdésekben a visegrádi négyek és a balti államok közösen lépjenek fel. Sólyom egyébként emellett többször is utalt arra, hogy az uniónak egységesebb külpolitikára, s külügyminiszterre is szüksége lenne.
