Közvita a vallás magánjellegéről
A vallás a legszemélyesebb közügy - ez a Fidesz Deutsch-Für Tamás által képviselt álláspontja. A vallás magánügy - ezt a szabad demokrata Fodor Gábor jelentette ki tegnap. A vita Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke hétvégi kijelentése kapcsán éleződött ki. Semjén beszédében, szokás szerint, ostorozta az SZDSZ-t, azt kívánva, hogy az "értékromboló párt" tűnjön el a közéletből, és nem kímélte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt sem. Azt mondta: a kormányfő "nem átallott a Parlamentben Mária országán poénkodni, klerikálisozott, a "vallás magánügy" ideológiával pedig korlátozni akarja a keresztények közéleti szerepvállalását". Ezek után Mindszenty József bíboros 1946-os szentbeszédére hivatkozott: "...Hitlerék is magánügynek tekintették a vallást, jött is utána a Gestapo, Auschwitz, a börtönbirodalom."
Mindez éles tiltakozásra késztette mások között a szabad demokratákat és az MSZP-t is.
A vita tegnap is folytatódott, amit - túl a valóban magánügy-e a vallás kérdéskörön - beáraz az is, hogy Semjén Zsolt a Fidesz--KDNP szövetségnek köszönhetően igen előkelő pozícióban, a 4. helyen áll az országos listán. Ide tartozik, hogy a Fidesz elnökét - aki az Európai Néppárt összejövetelén vesz részt majd Rómában - pénteken audiencián fogadja XVI. Benedek pápa.
Visszatérve Semjén Zsolthoz, kijelentéseiről Tomka Miklós vallásszociológus így vélekedik: "Ezek a mondatok rendkívül brutálisak, nem méltók ahhoz, amit Semjén Zsoltnak képviselnie kellene." Tomka Miklós hozzátette: a KDNP elnöke valós problémát feszeget, de nem méltó eszközökkel.
Tomka Miklós az alapkérdést - magánügy-e a vallás - két oldalról közelíti meg. "Abban az értelemben természetesen a magánügyem, hogy hiszek-e Istenben vagy sem, hogyan hiszek benne, és a hitemet miként élem meg" - mondta. Ugyanakkor van a privát szférán túli jelentése: a kereszténység ugyanis a kezdetektől fogva közösségi vallás, abban az értelemben mindenképpen az, hogy feladatának tartja a felelősségvállalást. "Az, hogy katolikus vagyok, azt is jelenti, hogy társadalmi szerepet vállalok" - mondta a vallásszociológus, aki úgy látja: a vallásnak a szó legteljesebb értelmében magánügyként való kezelése nem egyezik a keresztények önértelmezésével.
"A keresztény emberek vallásos, tehát társadalmi szerepének bármilyen megkérdőjelezése értelemszerűen viszolygást vált ki belőlük. Még érzékelhetőbb ez a történelmi előzmények ismeretében, hiszen ne feledjük, a rendszerváltás előtti évtizedekben a keresztények nem gyakorolhatták politikai szerepüket. Elfekélyesedtek ezek a sebek, s ha a társadalmi közeg változott is, a sebek attól még sebek maradnak, s akár ilyen, a Semjén Zsolt által hangoztatott asszociációkat is kiválthatnak" - mondta. Tomka Miklós összességében azt állítja: valós konfliktusról beszél Semjén Zsolt, de "a KDNP elnökének ostorcsattogtatása sehová sem vezet, a vitát csak értelmes párbeszéddel lehet lezárni".
Alapvetően a Tomka Miklós által hangoztatott álláspontot képviselte, igaz, annak finom, Semjén Zsoltot elítélő hangsúlyai nélkül tegnap egy televíziós műsorban Deutsch-Für Tamás, amikor arról beszélt, hogy "engedjük meg ebben az országban, hogy a nyilvánosság előtt meg lehessen fogalmazni azt az emberek többsége által vallott véleményt, hogy a vallás nem magánügy, hanem a legszemélyesebb közügy". Deutsch-Für azt mondta: joggal elvárható, hogy egy magát demokratikusnak tartó politikus ne akarja azt a véleményét ráerőltetni az emberekre, hogy a vallás magánügy.
Ezzel szemben Fodor Gábor SZDSZ-es politikus amellett tört lándzsát, hogy a vallás magánügy. "Elő nem fordulhat, hogy ebben az országban még egyszer visszajöjjön olyan gondolkodásmód, amely közügynek tekinti" - hangoztatta. - "Nagyon szigorúan kell ragaszkodnunk ahhoz az alkotmányos normához, amely Magyarországon és a világ más tájékán is ezt egyértelműen deklarálja" - szögezte le, hozzátéve: az államok nem szólnak bele a vallások dolgába.
Fodor Gábor e kijelentésével újabb elemet vitt a vitába, amely így már nem csak a"vallás-privát szféra-közösségi szerepvállalás" hármasáról szól, hanem az állam és az egyház viszonyáról is.
Erről tegnap Mádl Ferenc volt köztársasági elnök Lakiteleken így beszélt: "A rendszerváltás után, amikor a polgári demokrácia alapjait leraktuk, az egyház működésével kapcsolatban minden korábbi korlátot felszámolt a magyar állam. Az állam és az egyház szétválasztására is sor került jogi értelemben, de ugyanakkor azt is tudni kell, hogy ugyanez az alkotmányos közjogi rendszer az együttműködés fontosságát is előtérbe helyezte."
Az egyházi oktatási intézmények finanszírozása kapcsán Mádl Ferenc finoman bírálta az SZDSZ-t. Álláspontja szerint ugyanis ugyanolyan elbánásban kellene részesíteni az egyháziakat, mint az állami intézményeket.
