Erkel András producer, a szervezet elnökének véleménye szerint a filmek készítésében részt vevő alkotók (rendezők, operatőrök, forgatókönyvírók, producerek, vizuális szerzők és látványtervezők) jogos követelése, hogy munkájuk eredményeként megkaphassák filmalkotásuk digitális - online - felhasználása után is az őket megillető jogdíjakat.

Azt már régóta tudni, hogy az internetes filmletöltés nagyon jó üzlet - a kalózoknak. A filmek internetes terjesztésével kapcsolatban több jogi felfogás létezik, amelyek heves vitákat generálnak világszerte, így Magyarországon is. Sár Csaba jogász, az egyesület főtitkára elmondta: a nemzetközi és hazai jogi elképzelések a filmletöltés teljes tiltásától, illetve a letöltők büntetőjogi eszközökkel történő üldözésétől a szerzői jognak az interneten történő teljes hatályon kívül helyezéséig terjednek. A szakember szerint az ideális megoldás valahol a kettő között lenne. A kérdésre, hogy ez mit is jelent pontosan, azt a választ kaptuk, hogy a filmesek szerint az internetszolgáltatóknak kellene kifizetniük a szerzői jogdíjakat.

Ez az elképzelés a szerzői, illetve a távközlési jog szembenállásából több éve húzódó vitát erősíti. Hogy konkrétan mit szólnak ehhez a hazai tartalomszolgáltatók, nem kaptunk választ, mert "amíg az egyesület bejegyzése nem végleges, nem tárgyalnak senkivel". Ha a jövőben sikerülne megegyezni, akkor Magyarország lenne a világon az első, ahol ez sikerül. Nem is mellékesen, ezt még Hollywoodban sem sikerült megoldani.

Mindemellett a DigitalFilm legalizálná a letöltős filmnézést: egyes portálokon kisebb költségtérítés ellenében, úgynevezett "pay on demand" rendszerben, jó minőségben bocsátanák nemcsak a nagyközönség, de az oktatási és kulturális intézmények rendelkezésére is a teljes nemzeti filmállományt. Ennek érdekében folynak a tárgyalások a Magyar Nemzeti Filmarchívummal. Bár a szándék példás, kissé utópisztikusan hangzik annak ismeretében, hogy még mindig nem hatályos a filmtörvény filmvagyonrendelete, valamint hogy ki finanszírozná a több ezer műből álló állomány felújítását és digitalizálását. Mindenesetre a DigitalFilm állítja, már akár idén ősszel beindulhat az első legális online filmbolt.

A tengerentúli szerzői jogvédő hivatal, az IIPA (International Intellectual Property Alliance) szerint a magyarországi kalózok miatt Hollywood mintegy 102 millió dolláros veszteséget könyvelhet el. Arról, hogy a magyar filmipart mennyi kár éri, szintén csak becslések léteznek: a szakemberek a mozibevételek arányában osztják el az IIPA-adatot. Tehát mivel tavaly a teljes piac 11 százalékát fedték le a hazai gyártású produkciók, a magyar alkotók mintegy 11,2 millió dollárral károsultak. Az IIPA számításai szerint a 2,3 millió magyarországi internetfelhasználó közül 800 ezren úgynevezett fájlcserélők, azaz adogatják egymás között a lopott filmet.

Az Üvegtigris 2-t több mint 30 ezren töltötték le a bemutató elõtt