Nyertek a civilek, van beleszólásuk a rózsadombi egykori SZOT-szálló építésébe - mondta ki tegnap kihirdetett ítéletében a Fővárosi Bíróság. Az eljárást még tavaly szeptemberben a Budapest Világörökségéért Alapítvány indította a fővárosi közigazgatási hivatal ellen. Az alapítvány ugyanis meg akarta támadni a szálló átépítésére kiadott II. kerületi engedélyt a hivatalnál, utóbbi azonban meg sem vizsgálta a civilek beadványát, arra hivatkozva, hogy nem minősülnek ügyfélnek, és nem avatkozhatnak bele az építésügyi eljárásba. Az alapítvány ezért perelte be a közigazgatási hivatalt.

A bíróság az ítélettel elfogadta az alapítvány érvelését. Ennek lényege az volt, hogy a magyar jogba is átültetett úgynevezett aarhusi egyezmény alapján a SZOT-szálló bővítése kiemelt jelentőségű építkezés. És mint ilyen, a civilek által akkor is kifogásolható, ha az (egyébként magántulajdonban lévő) épület ténylegesen nem a világörökség részét képező budai panoráma területén fekszik, és nem is határos azzal.

A bíróság előtt az alperes közigazgatási hivatal, valamint a perbe mellette beavatkozó beruházó cég arra hívta fel a figyelmet: ha környezetvédelmi okokra hivatkozva bármilyen építkezésbe beleszólhatnak a civilek, akkor jelentősen megnehezülnek és lelassulhatnak az építéshatósági ügyek.

A hányatott sorsú szálló történetében a következő fejezet az lesz, hogy a közigazgatási hivatalnak érdemben foglalkoznia kell a BVA kifogásaival. Az alapítvány többek között azt sérelmezi, hogy a budai panorámába már a szálló eredeti épülete sem illeszkedik, hát még ha a beruházó cég ki is szélesíti és meg is magasítja. Ha a közigazgatási hivatal elutasítja a BVA kifogásait, a döntése ellen ismét bírósághoz lehet majd fordulni.

A közigazgatási hivatal tudomásul veszi a bíróság döntését - mondta lapunknak Urbán András, az építésügyi főosztály vezetője, aki nem titkolta, hogy meglepte őt az ítélet, mert korábban biztosra vette, hogy a BVA beadványát elutasítják. Mivel a bírósági döntés hatása "széles körű", a hivatal az ítélet ellen a Legfelsőbb Bírósághoz fordul.

A Rózsadomb oldalában lévő SZOT-szálló 1971-ben épült, a rendszerváltás óta viszont csak a betontorzó maradt meg belőle. Az épület szerepet kapott a Globex-botrányban is és Sopron városának tulajdonába került. A szellemszálló hasznosítására már akkor is lett volna jelentkező, de a folyamatban lévő perek és a bizonytalan tulajdonviszonyok miatt végül nem történt semmi. Az ingatlant két évvel ezelőtt szerezte meg a Pro-Hill Kft. amely - 2007-es befejezési határidővel - csaknem száz luxuslakást alakítana ki az épületben. A II. kerület azért egyezett ebbe bele - és abba, hogy másfél szinttel még magasabb lehessen a szálló -, mert így elhárult annak veszélye, hogy a környező kéthektáros zöldterületen újabb épületeket húzzanak fel. A városrész azt is feltételként szabta, hogy - az immáron Excelsior Spa Budapest néven futó - szálló végső kialakítására építészeti tervpályázatot írjanak ki, és annak eredményét a beruházó fogadja el.

A Pro-Hill tavaly nyáron kapott építési engedélyt a jelenlegi beépítési változatra. A lakóépületre vonatkozó kérelmüket minden szakhatóság - köztük a műemlékvédelmi is - jóváhagyta. Az építészeti tervpályázaton győztes két munka közül a közvéleménynek az a változat nyerte el a tetszését, amely lehetőség szerint a legjobban illeszkedik a rózsadombi környezethez - az üvegfelületekről visszatükröződik a környező zöld -, vízszintesen tagolt, hullámzó teraszsorai pedig a Dunát hivatottak követni. A közvélemény-kutatás alapján a megkérdezettek többsége örömmel vette volna, hogy végre eltűnik a tizenöt éve a város fölé magasodó betontorzó.

Csak a váza áll az épületnek - és ez jó darabig biztos így is marad