Márványból bármit!
A szakma magyarországi története ezer évre tekint vissza, amikor Szent István királyunk olasz mesterembereket hívatott az első székesegyházak építésére - kezdte Dall' Asta Arnold. A XV. századig a kőfaragó mesterség fejlődése töretlen volt, majd jöttek a törökök, és elhurcolták a mestereinket. Így a szakma a 150 éves török uralom idején teljesen kihalt.
A kőfaragóipar fejlődése csak a Habsburg-uralom idején indult meg újra, amikor bajor kőfaragókat telepítettek be, hogy átadják tudásukat a magyaroknak. Ám a II. világháború után az iparosság elvesztette megbecsülését az új rendszerben, a kőfaragók legfeljebb csak családi vállalkozásként tudtak tovább működni. A rendszerváltás után azonban újra fellendült ez a szakma, bár a kőfaragók nagy része megmaradt családi vállalkozónak. Ezek a kis cégek általában öt főből állnak, meghatározó tevékenységük a sírkőkészítés. A fő probléma a szakképzés lehetőségének hiánya. Kevés a gyakorlati órák száma a szakmunkásképző iskolákban, emellett a mestervizsga megszüntetésével felhígult a szakma. A magyar kőfaragók - egyelőre - mégis világhírűek és a külföldi piacon is versenyképesek.
Lakossági számarányát tekintve Pilisvörösváron él az országban a legtöbb kőfaragó. Ez az oka annak, hogy az ipartestület iskolánkat választotta az évente megrendezésre kerülő konferencia színhelyéül.
A rendezvényre kétszáz iparost hívtak meg, nemzetközileg ismert szakembereket is. A konferencia előnyös a kapcsolatok építése és a reklám szempontjából egyaránt. A megnyitón idén is átadták a Kődiplomát, a legmagasabb elismerést, amely kitüntetéssel a kimagasló munkát végző kőfaragót jutalmazzák - tudtuk meg Dall' Asta Arnoldtól. Az idén Kosztyu Zoltánnak jutott a megtiszteltetés.
A találkozó érdekessége egy márványhegedű volt, melyet a Varázskő Kft. készített. A kft. megalapítása Molnár Sándor nevéhez fűződik, nevét a varázserejű kövekről kapta - mondja Molnár Sándor. A hangszert egy piliscsabai művésznő, Dancs Erzsébet szólaltatta meg, a hegedűn először Bizet Gyöngyhalászának hangjai csendültek fel. A művésznő olaszországi turnéra indul eme ritkasággal. A hangszer carrarai márványból készült, nyolcszor nehezebb egy normális hegedűnél, azaz négy kilogramm.
A cég jelmondata - "Kőből bármit" - valóban érvényesül, a márványhegedűn kívül őket dicsérik a legerősebb magyar, Fekete László Guinness-rekord-kísérletének vassal kitömött márványgolyói. De itt készülnek a környékbeli műemlékek, köztük az iskolánkban található Schiller-emléktábla is. A mesterművek között találhatunk márványbőröndöt, koronát márványból, színes kőből készült mozaikképeket és asztalokat. Most Márai Sándor szobrán dolgoznak, amelyet Olaszországból rendeltek meg.
