- Mahmud Abbasz palesztin elnök akadályozta meg, hogy ne szombaton, hanem hétfőn szavazzon bizalmat a törvényhozás a Hamasz-kormánynak?

- Mi halasztottuk el a szavazást, nem Abbasz. Iszmail Hanija miniszterelnök-jelöltnek nem volt biztos a programja, az elnöknek kedden Kartumba kell utaznia az Arab Liga találkozójára. Nincs konfliktusunk Abbasz elnökkel.

- A Hamasz nemcsak nemzetközileg szigetelődött el, hanem a palesztin politikai palettán is. Még a szélsőséges Népi Front Palesztina Felszabadításáért sem csatlakozott a Hamaszhoz a kormányban.

- Sok palesztin csoportra gyakorolt nyomást az Egyesült Államok, hogy ne csatlakozzanak hozzánk. Az amerikaiak felhívták a politikusokat, és közölték velük, hogyha csatlakoznak a kormányhoz, akkor például nem kapnak vízumot.

- A palesztin biztonsági szervezetek tagjai kötődnek a Fatah párthoz, nem fogadnak el parancsokat a Hamasztól. Hogy fogják kezelni őket?

- A biztonsági szervezetek 30 százaléka a Hamaszra szavazott a választásokon. A rendőrök a belügyminisztérium alá tartoznak, alkalmazottak, el fogják fogadni a felettesük utasítását. Talán néhány parancsnok nehezen veszi majd a változást: de itt sem lesz konfliktus.

- Nem tervezi a Hamasz, hogy egy kézben összepontosít minden fegyveres szervezetet, és leszereli az Iszlám Dzsihádot, vagy a Fatahhoz köthető Al-Aksza Mártírok Brigádját?

- Nem tehetjük meg, mert a biztonsági szervezetek csak a palesztinok biztonságát hivatottak szavatolni. De ezeknek a fegyveres szervezeteknek folytatniuk kell az akciókat, hogy véget vessenek a megszállásnak. Ha a megszállók ellen harcolnak, akkor nincs kifogásunk ellenük.

- És hogyan fognak kormányozni nemzetközi segélyek, például az Európai Unió segélyei nélkül? A Szaúd-Arábiától és Irántól várt támogatás nem lesz elegendő.

- Az USA-tól és az EU-tól kapott segélyek nagyon fontosak, de elfogadhatatlan, hogy az egész palesztin népet akarják büntetni azért, mert a Nyugat által szorgalmazott demokratikus választáson a Hamasz nyert. Egy hónapban a palesztin hatóság költségvetése 170 millió dollár, 130 millió érkezik belső befektetésekből, és 40 millió érkezik külföldről.

- Milyen körülmények között tudja elfogadni a Hamasz a nemzetközi közösség által támasztott feltételeket?

- Nem tudjuk elfogadni őket. Például azt kérik tőlünk, hogy fogadjuk el Izraelt, egy olyan államot, amelynek, egyedül a világon, nincsenek állandó, meghatározott határai. Legyenek határaik, és akkor eldöntjük. Másrészt az állam ismer el egy másik államot, és egy kormányváltás után nem kérik a világon sehol, hogy a következő kormányzó párt ismerje el az államokat. Az állam, Mahmud Abbasz elfogadja Izraelt, a Fatahtól nem kérték, hogy ismerje el Izraelt.

- De korábban azt mondták, felül akarják vizsgálni az eddig megkötött megegyezéseket.

- Miért ne? Felülvizsgáljuk, hogy pontosan meg tudjuk mondani, mit fogadunk el, és mit nem. Amúgy a megállapodások nagy része nem érvényes már. Hol van az oslói megállapodás? Mik a palesztin hatóság jogai? Ezek nem azért szűntek meg, mert a Hamasz kormányra került, hanem mert 2000-ben összeomlottak a tárgyalások.

- Ha Ehud Olmertnek sikerül 2010-re meghúznia Izrael határait, akkor elfogadják a zsidó államot?

- Nem fogadhatjuk el az általa kijelölt határokat. A határt jelentő zöld vonal 300 kilométer, de a "fal" 540 kilométer, ami azt jelenti, hogy palesztin földet bekebeleztek. Ez a terv azt bizonyítja, hogy az izraeliek nem akarnak békét, és folytatnunk kell az ellenállást. Először azt mondták, Arafat nem partner, aztán jött Abbasz, aki kiharcolt egy tűzszünetet, majd rá is azt mondták, hogy nem partner. A tárgyalásokkal a palesztin nép nem nyert semmit.

- Ha Olmert elkezdi végrehajtani a tervét, hogyan tiltakoznak ellene?

- Folytatnunk kell az ellenállást, akár fegyveresen is, a megszállók ellen.

- Fegyveresen?

- Sosem adtuk fel a fegyveres ellenállást, bár most egy évvel meghosszabbítottuk a tűzszünetet.

- Olmert tervének megvalósítását a tűzszünet végének tekintenék?

- Igen. És a fal sem jelent megoldást. Meg kell változtatni a hozzáállásukat, és felfogni, hogy él itt még egy nép, amelynek vannak jogai.

- Elfogadja az izraeli állampolgárok biztonsághoz való jogát?

- Nem értem a kérdést.

- Elismeri az izraeli állampolgárok biztonsághoz való jogát?

- Most rajtuk a sor, hogy elfogadják a palesztin népet, a biztonsághoz és a békéhez való jogainkat. Ezután lehet szó a békefolyamatról.

- Van olyan izraeli párt, melynek keddi győzelmét üdvözölné?

- Sajnálom, hogy ezt kell mondanom, de minden párt ugyanolyan. Mindenki Saront követi, aki palesztinokat öletett, és ez ma is folytatódik. A palesztin vér az izraeli kampány ára. Ugyanazt a politikát követik a palesztinok ellen.