Ám minthogy beszámították a már letöltött börtönéveket, 2023-ban szabadulhat. Helyettesét, Miguel Rincónt, akit 1995-ben, a limai parlamentben megkísérelt túszszedő akció közben fogtak el, ugyancsak 32 évre ítélték, a többiek 18-28 év közötti börtönbüntetést kaptak a múltban elkövetett terrorakciók, gyilkosságok, emberrablások miatt. Az időnként a szegények körében "Robin Hood-os" jótékonykodást (élelmiszerek szétosztását) is végző Túpac Amaru leglátványosabb akciója a limai japán nagyköveti rezidencia elfoglalása volt 1996 végén. Tizennégy gerilla 126 napon át fogva tartott 71 túszt, cserében bebörtönzött társaik szabadon engedését követelték. Végül a biztonsági erők, alagutat ásva a rezidenciához, meglepetésszerűen megrohamozták az épületet, s megölték a védekezni képtelen túszejtő gerillákat.

A per megismétlésére azért került sor, mert a perui alkotmánybíróság megsemmisítette a Fujimori elnöksége (1990- 2000) idején létrehozott titkos katonai bíróságok ítéletét. A napokban több mint száz művész, politikus, társadalomtudós hiába kért kegyelmet a Túpac Amaru egykori gerillái számára, akiket 1992 óta tartottak katonai börtönökben. A mostani szigorú ítélet bevezetője a másik, a sokkal kegyetlenebb, fanatizált gerillaszervezet, a Sendero Luminoso vezetői - köztük az alapító Abimael Guzman - monstre perének. A Fényes Ösvény maoista államot kívánt létesíteni, s a nyolcvanas évektől elsősorban az Andok fennsíkjának elmaradott körzeteiben terjeszkedett. Csúcsidőszakában majd tízezer fős gerillahadsereggel rendelkezett.

A perui emberi jogi szervezetek, illetve a megbékélési bizottság adatai szerint a két évtizedig tartó gerillaháborúban majd 70 ezer ember vesztette életét. A Fényes Ösvény terrorjának számlájára írják a halottak mintegy felét. A Túpac Amaru nagyjából ezer élet kioltásáért felelős. Ám a hadsereg és a különféle biztonsági szervezetek maguk is rendre terrormódszerekhez nyúltak, nemcsak a gerillák ellen, hanem a nekik támogatást nyújtó falvak felperzselésével, a parasztok megfélemlítésével.

Az egykori gerillák perének időzítése sajátos. Ugyanis Peruban április 9-én elnökválasztásokat tartanak. A közvélemény-kutatások szerint esélyesként lépett elő a venezuelai, nagyon baloldali Hugo Chávez helyi változatának tartott Ollanta Humala. Elsősorban a szegények voksaira számíthat a 46 éves, puccskísérlet miatt visszavonult egykori katonatiszt, aki nacionalista, őslakos indián-párti programmal lép fel. Humalának állítólag van egy sötét pont is a múltjában, éppen a gerillák elleni hadviselés (1992-1993) időszakából.

Abimael Guzmant 1992-ben fogták el