A brit kormány csütörtökön jelentette be, hogy az Irakban tevékenykedő nemzetközi erők, brit alakulatok vezetésével, kiszabadították az emberrablók fogságából a tavaly novemberben elrabolt, 74 éves brit Norman Kembert és két kanadai fogolytársát, James Loneyt és Harmeet Singh Soodent.

Kember és a két kanadai túsz békeaktivistaként tevékenykedett Irakban, a Keresztény Béketeremtő Csoportok nevű hálózat tagjaiként, amikor november 26-án elrabolták őket. Egy amerikai társukat, Tom Foxot a terroristák megölték; Fox holttestét két hete találták meg Bagdadban. 

A szombati brit sajtó nagy terjedelemben tárgyalta, hogy sem a három kiszabadított túsz, sem az őket Irakba küldő, háborúellenes kanadai szervezet egyetlen nyilvános közleményben sem mondott köszönetet az akció végrehajtóinak és előkészítőinek, jóllehet a rajtaütést - amelyet egybehangzó lapértesülések szerint a brit hadsereg elit kommandós alakulata, az SAS vezetett - több havi, igen széles körű, összehangolt és veszélyes felderítő tevékenység előzte meg.

A szombati The Times adatai szerint az akcióban az SAS-t mintegy 50 brit ejtőernyős és haditengerész, valamint amerikai, kanadai és iraki alakulatok támogatták; a kutatásban és a hadművelet előkészítésében összesen 365-en vettek részt. Kember és volt fogolytársai azonban a kiszabadításuk után adott három sajtóközlemény egyikében sem ejtettek szót az akció részeseiről; legutóbbi nyilatkozatukban azoknak fejezték ki mély hálájukat, akik imádkoztak szabadulásukért.

Ezek után Sir Mike Jackson tábornok, a brit hadsereg vezérkari főnöke a Channel 4 kereskedelmi tv híradójának nyilatkozva szokatlan egyértelműséggel adott hangot a túszszabadító akcióban részes alakulatok indulatainak, mondván: "kissé szomorúnak" tartja, hogy elmaradt a hála kifejezése azoknak a katonáknak, akik saját életüket kockáztatták a kiszabadítottak életéért.

A londoni sajtó szerint ugyanakkor a Keresztény Béketeremtő Csoportok, amely Kemberéket az iraki békemisszióra küldte, mindig is egyértelművé tette, hogy nem kíván erővel végrehajtott túszszabadító akciókat, ha munkatársait elrabolják. A szombati The Daily Telegraph szerint a kiszabadított túszok az őket az emberrablókról kérdező szövetséges hírszerzőkkel sem voltak hajlandók teljes mértékben együttműködni.

A szombati lapok értesülései szerint az akciót az tette lehetővé, hogy a szövetségesek elfogták az emberrabló csoport egyik vezetőjét, akit megfenyegettek: vagy elárulja, hogy őrzik a foglyokat, vagy a következő 30 évet börtönben tölti. Az alku része volt, hogy az elfogott terrorista az akció előtt telefonon értesíthette a túszokat őrző társait, akik így elmenekülhettek.

(MTI)