USA támaszpontok Bulgáriában
John Beyrle szófiai amerikai nagykövet és Ljubomir Ivanov, az ügyletben illetékes bolgár tárgyalóküldöttség vezetője közös sajtóértekezletén közölte, hogy egyidejűleg mintegy 2-3 ezer amerikai katona fog Bulgária területén tartózkodni. Az első egységek 2007-ben vagy 2008-ban érkeznek a balkáni országba.
A három támaszpont közül kettő a bolgár-török határ közelében, míg a harmadik a fekete-tengeri ország középső részén van.
A szerződést fontos kitétele lesz, hogy a bázisokról csak a bolgár parlament engedélyével szabad egy harmadik államra csapást mérni - hívta fel a figyelmet Veszelin Bliznakov bolgár védelmi miniszter. A támaszpontok azonban inkább kiképző jellegűek lesznek, és nem elsősorban hadműveleti feladatokat szánnak nekik - mutatnak rá Szófiában.
A dokumentumot Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter áprilisban esedékes szófiai látogatása alkalmával írják alá, amikor a bolgár fővárosban a NATO külügyminiszterei tartanak tanácskozást. A szerződés tíz évre szól, és még a szófiai törvényhozásnak is jóvá kell hagynia.
Tavaly decemberben egyébként Rice négy romániai támaszpont amerikai használatáról írt alá megállapodást.
Bolgár részről úgy vélik: a támaszpontok átengedésével valamivel növelhetik Bulgária, az Egyesült Államok, Európa és általában a világ biztonságát.
Bulgária, akárcsak Románia szeretne a NATO tagja lenne, és ennek érdekében Szófia cselekvően igyekszik az amerikai katonapolitikai elképzelések kivitelezésében Washington segítségére lenni. A közvélemény heves tiltakozása ellenére például Szófia korábban csapatokat vezényelt Irakba az amerikai vezetésű megszálló erők kötelékébe - hívják fel rá a figyelmet elemzők. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint egyébként a bolgárok mintegy 60 százaléka ellenezi a mostani támaszpont-ügyletet is, holott az várhatóan új munkahelyeket teremt a külföldi befektetésekben szűkölködő országban.
Megfigyelők emlékeztetnek rá: a hidegháború elmúltával a délkelet-európai térség felértékelődött az amerikai biztonságpolitikai stratégiában, hiszen az Egyesült Államok ebben az irányban közelítheti katonai erőit az olyan érzékeny térségek felé, mint például a Közel-Kelet.
(MTI)