Még tegnap nyílt meg a Bajor Gizi Színészmúzeumban az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Táncarchívumának Bartók és a tánc című időszaki tárlata. A kiállítás egyik része a két Bartók-balett, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin magyarországi feldolgozásaival foglalkozik, míg a másik fele az eredetileg nem tánczenének íródott Bartók-művekből készült alkotásokat mutatja be. A Bartók és a tánc című tárlaton az előadások plakátjait, fotóit, díszlet- és jelmezterveit tekinthetjük meg.

Nonstop Bartók címmel 26 órás programfolyamot szervez ma éjféltől vasárnap hajnalig a Nyitott Műhely (XII., Ráth György u. 4.). A nap kortárs képzőművészek Bartók ihlette tárlatával és a Szená-torok kórus produkciójával indul éjfélkor, majd éjszakai zenéléssel, beszélgetésekkel és meditációval folytatódik. A reggel a fiatal zeneszerzőké, a délelőtt a képzőművészet híveié. Déltájban Ki nyer ma? lesz, majd fiatal zenészek muzsikálnak. Elemzik Bartók és a népzene kapcsolatát, délután a civil Bartók mutatkozik meg, este pedig színházi, film- és táncprodukciók kerülnek színre. A késő este a népzenei és dzsesszkoncerteké.

A szombati jubileumi nap előtt a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Honvéd Táncszínház a Tháliában, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar ünnepi hangversenyén, a Művészetek Palotájában idézi a zeneszerzőt.

Bozóki András kulturális miniszter még péntek délután, a Művészetek Palotájában számol be a Bartók-emlékév programjairól, a pályázatok eredményéről és az új pályázati lehetőségekről, valamint az internetes Bartók-játék indulásáról. Bemutatják a 21 digitálisan szerkesztett tablóból álló Bartók-vándorkiállítást is, amelyet 12 nyelven láthatnak világszerte. Itt hangzik el az is, hogy Bartók Béla nevét veszi fel a Nemzeti Hangversenyterem.

Az évforduló napján, március 25-én adják át a Bartók-Pásztory-díjakat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. A Hagyományok Háza is ünnepi műsort rendez.

A rengeteg program közül érdemes még kiemelni a március 27-i Szerelemajtók című produkciót a Művészetek Palotájában. A produkció első részében a népdalé és a hangszeres népzenéé a szerep, a második részben A kékszakállú herceg vára című opera hallható. Ez az opera egyébként új rendezésben szintén látható március 31-től a Magyar Állami Operaházban. A kékszakállút A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin új koreográfiája előzi meg.