Harctérbe torkollna a Harmadik Út
"A MIÉP-Jobbik azon a napon akar nagygyűlést tartani, amikor az MSZP" - közölte tegnap az MTV Nap-kelte című műsorában Csurka István. A MIÉP elnöke megerősítette: fellebbeznek a határozat ellen, amelyben a rendőrség elutasította, hogy a MIÉP- Jobbik április elsejére és másodikára is demonstrációt jelentsen be a budapesti Hősök terére. A fellebbezésnek nincs sok gyakorlati jelentősége: közigazgatási eljárásról lévén szó, első körben az ORFK bírálja el harminc napon belül, s legföljebb ez után kerül bíróság elé.
Az előzményekről: egy nappal azután, hogy Gyurcsány Ferenc bejelentette, nagygyűlést hív össze a köztársaságért április 2-ára az Andrássy út Körönd és a Hősök tere közti szakaszára, Orbán Viktor közölte, hogy arra a napra ő is nagygyűlést hív össze néhány kilométernyi távolságba, a Kossuth térre. Miután Orbán az MSZP kérése ellenére sem módosította a dátumot, a miniszterelnök úgy döntött: egy nappal korábban, április elsején tartják nagygyűlésüket, mert tart az esetleges utcai összecsapásoktól.
Úgy tűnik, joggal. Az utóbbi napokban kiderült ugyanis, hogy a MIÉP-Jobbik Harmadik Út választási szövetség április elsejére és másodikára is demonstrációt jelentett be a Hősök terére, az MSZP nagygyűlésének közvetlen szomszédságába. A rendőrség ezt nem fogadta el: április elsején az MSZP-nagygyűlés biztosításához szükséges műveleti területként veszi igénybe a Hősök terét, vagyis ott aznap nem tartható meg a MIÉP-Jobbik nagygyűlése. Csurka Istvánék fellebbeznek a döntés ellen. Hogy miért, az tegnap óta nyilvánvaló.
A MIÉP elnöke közölte ugyanis: "Mi akkor akarunk menni, amikor az MSZP is ott van." Azt mondta: az eredeti elképzelés az volt, hogy (értelemszerűen április 2-án, az eredeti időpontban - a szerk.) "felül, a katlan felső frontvonalán a Fidesz tart gyűlést a Kossuth téren, mi pedig alul bezárjuk a reteszt, és csak az állatkert felé hagyjuk menekülni az MSZP-t". Közölte: azt akarták bemutatni, hogy van két erő, amely összefogja "ezt a társulatot". Arra a kérdésre, hogy miért kellene menekülniük a szocialistáknak, azt válaszolta, "azért, mert a nagyobb tömegek szorítják őket. Szorítsuk ki a magyar közéletből, a politikából ezt a társulatot, amely ezt érdemli". Csurka István közölte: nem indultak volna el a szocialisták felé, "csak azt például nem engedtük volna, hogy a Hősök terén a királyszobrok (...) közelébe jöjjenek".
Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője tegnap fölszólította a Fideszt: utasítsa vissza a MIÉP közeledését, ha az kéretlen számára.
A Fidesz Deutsch-Für Tamás által jegyzett tömör válasza: "Lassan mondom, hogy az ország minden választópolgára megértse, és megértse Lendvai Ildikó is: semmi közünk a MIÉP-hez."
l Csurka Istvánt tegnap a Nap-keltében megkérdezték a halálbüntetés visszaállításáról is. A MIÉP elnöke ezzel kapcsolatban közölte: a halálbüntetést akkor törölték el, amikor világossá vált, hogy rendszerváltozás lesz, és "a piszkos gazemberek, akik a sortüzeket elrendelték, végrehajtották, maguk menekültek ebbe a helyzetbe". Arra a kérdésre, hogy ezeket az embereket fel kellett volna-e akasztani, Csurka István úgy válaszolt, "mint a vöcsök".
Mint ismeretes, a halálbüntetést az Alkotmánybíróság az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette. Az ügy egyik előadó bírója Sólyom László jelenlegi köztársasági elnök volt.
