Az EPP hagyományos, csúcs előtti elnökségi ülését követően a magyar sajtónak nyilatkozva az ellenzéki miniszterelnök-jelölt kifejtette: az EU úgynevezett "lisszaboni stratégiája kezd leszállni a Földre, és már elhangzottak a mondatok, hogy Európa nem lehet versenyképes a világ többi részével, ha olyan magas a munkanélküliség, mint most".

A jövő legfontosabb feladatának a kis- és középvállalkozások erősítését nevezte Orbán. Kijelentette: megfigyelhető az EU-ban, hogy munkahelyet elsősorban ezek a cégek adnak ma már, és milliós nagyságrendű munkaerő tolódott el a nagyipartól a kisvállalkozások irányába. Ez a jövő útja is - tette hozzá, leszögezve: ezt mi jónak ítéljük az EU szempontjából, mert a kis- és középvállalkozások stabilak, és nem mennek el az EU területéről, nem fenyeget az a veszély, hogy ezek a munkahelyek... Ázsiába települnek át.

A kis- és középvállalkozások erősítésére a néppárt több pontból álló javaslatot terjesztett elő, amelyet Orbán szerint "hívhatnánk akár európai Széchenyi-tervnek is". Ebben szerepel egyebek között az, hogy a tőkejuttatás mértékét jelentősen emeljék meg, az összes bürokráciát, amellyel ma a kisvállalkozásoknak meg kell küzdeniük, próbálják visszaszorítani; új vállalkozás esetében pedig vállalja az EU, hogy egy hét alatt megkezdheti működését az unióban. A néppárt emellett jelentős járulék- és adócsökkentést javasol az EU minden tagállamának, és azt is fontosnak tartja, hogy mindenkinek legyen kisvállalkozásokat fejlesztő nemzeti programja.

A találkozó másik témája az uniós energiapolitika volt. E kérdésben Orbán értékelése szerint a hangulat feszült volt, mert "mindenki tudja, hogy ez kulcskérdés, és szoros összefüggésben áll az utóbbi hónapok uniós jelenségével, amelyet úgy is hívhatunk, hogy egyes gazdasági területeken bizonyos visszanacionalizálódás zajlik" - vagyis a nemzetállamok nem járulnak hozzá ahhoz, hogy alapszolgáltatásokat nyújtó nagy cégek másik nemzet tulajdonába kerüljenek. Ezek a cégek tekintélyes részben az energiaszektorban működnek - mutatott rá a pártelnök, hozzátéve, hogy a jelenséggel a néppárt most foglalkozik először.

Egy kérdés kapcsán a sajtótájékoztatón szó esett a kelet-európai új tagállamok munkaerejének szabad mozgását akadályozó nyugati korlátozásokról is. Erről Orbán elmondta: a néppárt eltökélt abban, hogy minden miniszterelnököt a korlátozások feloldására biztasson. Lassabban halad ez, mint kellene - tette hozzá -, a magyar nemzeti érdekek gyorsabb előrehaladást igényelnének. Három újabb ország nagy valószínűséggel megnyitja munkaerőpiacát, de ezzel az eredménnyel szerinte "nem szabad elégedetteknek lennünk", mert ebben a térséghez legközelebb fekvő országok még mindig nincsenek benne. Tovább kell dolgozni azért, hogy Ausztria és Németország is feloldja a korlátozásokat - hangoztatta.

Orbán rövid négyszemközti megbeszélést folytatott José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel, akinek Fidesz-győzelem esetén kiszámítható partnerséget ajánlott a jövőre nézve. Azt is jelezte, pártja készen áll arra, hogy stabilizálja a magyar pénzügyeket és a gazdasági helyzetet.

- Mindenki tudja, hogy a magyar költségvetés milyen nehéz helyzetben van, napvilágot láttak azok a független elemzések, amelyek nyíltan beszélnek arról, hogy a választások után 8-10 százalékos költségvetési hiánnyal, sőt ikerdeficittel kell számolni - jelentette ki a magyar pártelnök a kétoldalú megbeszélésről beszámolva.

Hozzátette: szeptemberben fontos tárgyalása lesz az EU-nak és Magyarországnak, amikor "teljesíteni kell az utóvizsgát, és az egyszer már eltanácsolt stratégiai gazdasági tervvel vissza kell térni az EU-hoz".

- Készen állunk arra, hogy valóságos adatokon nyugvó, megbízható, kiszámítható, pénzügyeket és gazdasági helyzetet stabilizáló, világos jövőképet vázoló programot hozzunk ide, az unióhoz, ha a választópolgárok is ránk bízzák a feladatot - hangoztatta Orbán Viktor.
Rövid sajtónyilatkozatában Barroso azt emelte ki, hogy az uniónak stabil, demokratikus, modern Magyarországra van szüksége.

(MTI)