A PMSZ állásfoglalásában, melyet a szervezet közgyűlése fogadott el, felhívja a sajtó figyelmét arra, hogy csak azok a kutatások reprezentatívak, ahol mindenki egyforma eséllyel kerülhet  be a kutatás mintájába. A nem reprezentatív kutatások megbízhatósága egyáltalán nem nő a  megkérdezettek számával arányosan, és ezek akkor sem tekinthetőek szakmailag elfogadható közvélemény-kutatásnak, ha nagyon nagy a válaszadók száma - teszik hozzá.

A szervezet felhívásában hangsúlyozza: a felmérések tárgyilagos értelmezéséhez fontos több további tényező ismerete: mikor került sor az adatfelvételre, hányan adtak választ és hányan tértek ki a válaszadás elől, történt-e a mintavételből adódó torzulás elkerülésére valamilyen korrekció. Mint írják, a parlamenti választások közeledtével egyre több közvélemény-kutatás lát napvilágot, "ám a korábbi évekhez hasonlóan sajnos most is akadnak köztük olyanok, amelyek szakmai háttere megkérdőjelezhető".

Új jelenségként értékeli a PMSZ, hogy az idei kampányban a telefonon végzett közvélemény-kutatásokat sokszor nehéz megkülönböztetni a telefonhívásokkal végzett politikai marketingtől,  illetve az adatbázis-építéstől. A PMSZ arra hívja fel a magyarországi médiumok figyelmét, hogy  az EU tagországaiban a nyilvánosságot biztosító média általában saját tekintélyének kockáztatásával vállal felelősséget azért, hogy a közölt kutatási eredmények hiteles forrásból származnak, tudományosan megalapozottak. (MTI)