A nemzetállam visszavág

Az Európai Uniónak nincs közös külpolitikája. A franciák és a hollandok leszavazták az alkotmányt. Most már az Unió fellegvárát, az egységes piacot támadják a nemzeti érdekek nevében.

„Az iraki háborúval kapcsolatos megosztottság világossá tette, hogy az Európai Unió nem képes egységes külpolitikai fellépésre. Az EU alkotmány tervezetét leszavazták a franciák és a hollandok, ez kérdésessé tette a szorosabb politikai összefogás lehetőségét. Most pedig azt látjuk, hogy a tagországok kormányai az egységes piac, Európa legfőbb bástyája ellen fordulnak” – írja Katrin Bennhold és Graham Bowley az International Herald Tribune-ban.

Európában reneszánszát éli a gazdasági patriotizmus. Lakshmi Mittal, az indiai acélmágnás nemrég vételi ajánlatot tett az Arcelor részvényeire. A luxemburgi és a francia miniszterelnök közös nyilatkozatban emelt szót az acélipari óriásvállalat eladása ellen. A francia kormányfő egy új törvénnyel akarja elejét venni a hasonló eseteknek. A jogszabály tételesen felsorolná, hogy melyek a francia kézben tartandó üzletágak.

A „Franciaország érdekét az európai érdekek elé helyező” kormány nemrég azt is megakadályozta, hogy az olasz Enel megvásárolja a Gaz de France-ot. Ez annyira fölbosszantotta Romano Prodit, az áprilisi olasz választások ellenzéki miniszterelnök-jelöltjét, hogy bejelentette, győzelme esetén megakadályozza a francia cégek olaszországi tulajdonszerzését.

Korábban London is határozott fellépést helyezett kilátásba, amikor elterjedt a hír, hogy az orosz Gazprom meg akarja szerezni az egyik legnagyobb angol gázszolgáltatót. A spanyol kormány pedig azt próbálja megakadályozni, hogy a német E.ON megvásárolja a spanyol energiaszolgáltatót, az Endesát.

„Újjáéledt a nemzetállam – állítja Elie Cohen francia közgazdász és kormánytanácsadó. – A nacionalista és protekcionista szellemet viszont nagyon nehéz összeegyeztetni az európai integrációval.”

„Már José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is elismeri az integrációs folyamat lelassulását azzal, hogy a projektek Európájáról beszél.” Az EU-alkotmánytervezet francia leszavazása után született kifejezés arra utal, hogy a szoros együttműködés helyett inkább csak az egyes ország-csoportok közös problémáinak megoldására kell koncentrálni.

A lazább együttműködés viszont nem erősíti eléggé a versenyképességet, márpedig az olcsó kínai, indiai és orosz energiaóriásokkal csak akkor lehet felvenni a versenyt, ha az EU tagállamai összefognak.

De vannak olyan elemzők is, akik optimista következtetéseket vonnak le ezekből a nyugtalanító jelenségekből. Közéjük tartozik Daniel Gros, a Center for European Policy Studies igazgatója. Szerinte a felerősödött protekcionista retorika annak a jele, hogy a nemzeti határok már nem szabhatnak gátat a globális tőkének.

„Tíz éve még teljesen elképzelhetetlen volt egy energiaszolgáltató külföldi kézbe kerülése” – idézi az IHT. Gros szerint a politikai ellenállás előbb-utóbb megtörik, és valóban kialakul az egységes európai piac.

És ha majd itt tartunk, akkor vissza lehet térni az olyan kérdésekre is, mint a közös külpolitika és az EU-alkotmány.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.