Autonómiajáték Erdélyben a hatalomért
A Székelyudvarhelyen március 15-én megrendezett nagygyűlésen az autonómiára építő RMDSZ-en kívüli politikusok meglepően visszafogott hangnemet ütöttek meg. Szász Jenő polgármester, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke például azt hangsúlyozta, hogy Székelyföld területi autonómiáját csakis a többséggel folytatott párbeszéd útján, kizárólag Románián belül, demokratikus, parlamenti eszközökkel lehet megvalósítani.
Három nappal később, az RMDSZ kisparlamentjének marosvásárhelyi ülésén derült ki, hogy az MPSZ-elnök visszafogottsága mögött hatalmi legitimációs törekvések álltak. Markó Béla szövetségi elnök a fórumon közölte: Szász lemondott volna március 15-én az autonómiával kapcsolatos dokumentum felolvasásáról is avégett, hogy Traian Basescu államfő az ünnepségre a városba utazzon, s nem rajta múlt, hogy ez nem történt meg.
Az RMDSZ elnöke elmondta: magától az államfőtől tudta meg március 14-én folytatott telefonbeszélgetésük során, hogy aznap délután Székelyudvarhelyen "a kezdeményezők óriási vitában és veszekedésben vannak, s próbálják teljesíteni az államelnök kérését: ha nincs kiáltvány, nincs nyilatkozat, nincs dokumentum a nagygyűlésen, akkor az államelnök március 15-én elmegy a székelyek fővárosába".
- Az államelnököt s hivatalát, a Cotrocenit óráról órára tájékoztatták arról, hogyan néz ki a szöveg, hová jutottak, mi van a kiáltványban, s mi nincs. A polgármester, Szász Jenő mindent megtett, hogy a székelyudvarhelyi nagygyűlésen semmilyen "rizikós" kifejezés el ne hangozzék. Nem sikerült keresztülvinnie akaratát, de ez egy másik kérdés - fejtette ki Markó Béla, aki arról is beszélt, hogy összeomlott benne egy illúzió, mégpedig az, hogy az RMDSZ-nek van alternatívája.
- A szájhősködés és a megalkuvás, a hihetetlen elérzékenyülés egy államfői látogatástól, a lemondás az autonómiát célzó minden programpontról - ez lenne az alternatíva?
A szájhősködés itthon és a sírós hang Bukarestben? - tette fel a kérdést Markó. Ez a politika egyetlen nap alatt érvénytelenítheti mindazt, amit a magyarság eddig elért - fűzte hozzá.
Fájó, hogy Szász az államfő székelyudvarhelyi látogatása, valamint a cotroceni megbeszélés során egyetlen szóval sem említette a magyarság igényeit, az autonómiát. - Mi is sokszor megtettük ezt az utat a székelységből Bukarestig, de sohasem fogyott el útközben a programunk. Nekünk román politikus soha nem szabta meg azt, mit olvashatunk fel, hogyan nézzen ki a beszédünk - mondta Markó.
Ezzel szemben Szász azt állítja, Markó nem tudhatja, hogy ő miről beszélt az államfővel, akivel több órán át bizalmasan tárgyalt, egyebek közt az autonómiáról is. Hangsúlyozta: az RMDSZ-nek észre kellene vennie, hogy nincs egypártrendszer, s más is létezik a politikai porondon.
Az erdélyi magyarság a maga autonómiaköveteléseit már 1992-ben megfogalmazta. A személyi, kulturális és területi autonómia, mint cél később bekerült az RMDSZ programjába is. Miután 1996-ban az RMDSZ kormányra került, az autonómia követelése háttérbe szorult, s annak újbóli napirendre tűzésére 2004-ig kellett várni. A jelenlegi kormányprogramba bekerült viszont a romániai nemzetiségek kulturális autonómiáját is tartalmazó kisebbségi törvény elfogadása.
Az RMDSZ ellenzéke 2000 után két autonómiatervezetet dolgozott ki: a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozót a Csapó I. József vezette Székely Nemzeti Tanács tűzte zászlajára, a háromszintű autonómiát pedig a Tőkés László püspök által irányított Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Azonban egyik erdélyi szervezet sem vizsgálta meg mindmáig, hogy adottak-e a területi autonómiához szükséges gazdasági alapok. Kolumbán Gábor, a Sapientia egyetem tanára, aki már évek óta a székely régió fejlesztését, kulturális szempontú meghatározását szorgalmazza, úgy véli, ma már a politikusok által szorgalmazott autonómiaelképzelések egy részét az emberek irreálisnak minősítik. De mivel az autonómia "szent dolog", ami ellen nem illik fellépni, inkább hallgatnak és hagyják, hogy a politikusok végezzék tovább a dolgukat.
Markó Béla erről lapunknak kifejtette: a székely régió elég gazdag ahhoz, hogy a ma még hiányzó gazdasági feltételeket a jövőben megteremtse. Ehhez nagymértékben járulhat hozzá a decentralizációs törvénytervezet elfogadása. Úgy látja, hogy az erdélyi magyarság csakis önálló politizálással érhet el eredményeket. Ellenkező esetben úgy járhat, mint a székelyudvarhelyi elöljáró az anekdotában, akitől a bukaresti államfői palotából hazatérvén egy öreg székely megkérdezte: - Polgármester úr, aztán messze van-e még az autonómia? A válasz így hangzott: - Igen, most már messze.
