Halonen Magyarországot úgy jellemezte, hogy az egyik legjobban felkészült jelentkező volt a csatlakozás előtti folyamatban, s ezt a színvonalat azóta is sikerül tartania. A két ország kapcsolatairól azt mondta, azok szokatlanul kiválóak.

Finnország az EU következő elnöke. Erre emlékeztetett az államfő - hozzátéve, immáron másodszor. 1999-ben debütáltak, amikor Tarja Halonen külügyminiszter volt. Most azt a munkát nagyon sikeresnek minősítette, pedig viszonylag gyorsan szakadt rájuk, miután csatlakoztak az unióhoz. Talán a legbüszkébben a trojkarendszer kialakításáról beszélt, amely lehetővé teszi, hogy a következő elnök már a megelőző periódusban aktívan kapcsolódjon be a folyamatokba.

Azóta azonban megváltozott a világ - mondta -, megváltozott az Európai Unió, s megváltozott Finnország is. Többször is visszatért a megakadt alkotmányozási folyamatra, hangsúlyozva, hogy ez sem nem Finnország, sem nem Magyarország hibája, s kifejtve, hogy továbbra is érdekeltnek érzik magukat az ügy sikerében. Teljesen tisztának és világosnak minősítette a további bővítéssel kapcsolatos feladatokat. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a Törökországgal már megkezdett csatlakozási tárgyalások lehetősége a legnagyobb lökést annak idején Helsinkiben, az ő elnökségük idején kapta. Fontosnak mondta a Nyugat-Balkán hatékony bekapcsolását a bővítési folyamatba, s az egész Balkán konszolidálását nevezte a kiteljesedés előfeltételének. Finnország üdvözölné a folyamatot - mondta Halonen -, ha a térség államai, ahogy teljesíteni tudják a kritériumokat, az unió tagjaivá válnának.

Globalizáció. Európának a világban jelenleg elfoglalt helye kapcsán az elnök asszony arról beszélt, hogy a tisztességes globalizációs folyamat további kiteljesedésére van szükség. Európa országai meghatározott kihívásokkal állnak szemben. Európa azonban nem azonos az Európai Unióval. A régi ipari államok rendkívül jó alapokkal rendelkeznek - mondta -, de nekik is szembesülniük kell a borzasztóan aktív, éhes versenytársakkal, Kínával, Indiával, részben Latin-Amerikával, s természetesen a régi baráttal, az Egyesült Államokkal.

Ami az unió asztala ebben a versenyben, az a lisszaboni stratégia, amely rendkívül jó elképzelés. Halonen szerint ez a terv a legjobb, amellyel valaha is találkozott az olyan elgondolások között, melyek egyensúlyt szerettek volna teremteni a gazdasági növekedés, a nemzetközi versenyképesség és az emberek jóléte között. De van a dolognak negatív oldala is. A probléma szerinte nem az, hogy ne tudnák, mit kell tenni. A probléma az, hogy sokan nem jöttek rá, ezek azok az ügyek, amelyekkel a legkomolyabban kell foglalkozni. - Azt látjuk - mondta az elnök asszony -, hogy vannak országok, amelyek értek el eredményt, s vannak, amelyek nem. Sajnos éppen a legnagyobb országok nem.

Tarja Halonen szerint viszont az egyes országoknak a globalizációs versenyben is elsősorban a körülöttük lévőkre kell, hogy támaszkodjanak. Ezért mondta korábban, hogy az EU nem feltétlenül Európa, utalva arra, hogy legszorosabb partnereik közül Norvégia és Izland sem tagja az uniónak, miközben az egész északi térségben kizárólag Finnország vezette be eddig az eurót.

"Zöld" elnökhálózat. Sólyom László indítványára, hogy létrejönne a "zöld" elnökök laza hálózata, azonnal azt mondta, hogy mindenképpen meg kell beszélni, mire gondol a magyar elnök. S gyorsan hozzátette, neki megvan a maga politikai háttere. Arról van szó, hogy azokban az országokban, ahol viszonylag erős zöldpártok vannak, a "zöld" kifejezés politikai tartalma némileg eltér a Magyarországon honos értelemtől. Mindazonáltal üdvözölte a kezdeményezést. Felhívta a figyelmet arra, hogy Finnország volt az első, ahol egy széles kormánykoalícióban a zöldek is részt vettek. Maga Tarja Halonen is tagja volt ennek a kormánynak, így vannak tapasztalatai. Ezeket, kérésükre, a német szociáldemokratáknak is elmondta, mikor koalícióra készültek a zöldekkel. A különböző országokban igen különböző természetű zöldmozgalmak vannak, de hangsúlyozta, hogy magát a "zöld" ideát a magáénak tartja.

Finnugor gondok. Pozitív dolog, hogy számon tartjuk az ősi finnugor rokonságot. Mi egy kis család vagyunk - hangsúlyozta -, melybe azért három független köztársaság is tartozik: Magyarország, Észtország és Finnország. Remélem - mondta -, hogy ki tudunk formálni egy kicsi, de kemény alaphálózatot. Nagyon különbözőek vagyunk, de kulturálisan mégis összekapcsolódunk. A legfontosabb forrása annak, hogy segíteni tudunk egymásnak, s az Oroszországban élő további rokonoknak, hogy ez határozottan nem politikai, nem pártpolitikai kérdés.

Az probléma - hangsúlyozta -, hogy Oroszországban számos különböző nacionalista és ultranacionalista csoport befolyásolja az ügyet. Azt reméli az elnök asszony, hogy e csoportok lététől függetlenül Oroszország megérti, hogy számunkra az a tény jelenti az alapot, hogy nekünk ott vannak rokonaink, Azt is jelezte, hogy vannak jó tapasztalataik is ezen a téren Oroszországgal a korábbi időkből. Szerinte a három ország moszkvai nagyköveteinek megvan a lehetőségük arra, hogy nyomon kövessék az ügyeket. Néhány politikai csoportosulás azonban ezt az ügyet valamiféle ellensúlynak tartja a balti államokban élő orosz kisebbségek ügyével szemben. Halonen aszszony ezt az álláspontot elég szánalmasnak minősítette. Szerinte a kisebbségeket mindig respektálni kell, s kisebbségeknek kell tekinteni őket, nem pedig politikai fegyvereknek.

Putyin Budapesten, oroszországi rokonok. Megemlítette, hogy nyomon kísérte Vlagyimir Putyin budapesti látogatását, s reméli, hogy annak sikerével nyernek a kisebbségek is. Elmondta, hogy korábban meghívta őt az orosz elnök, s ő nagyon is érdekeltnek érezné magát egy moszkvai látogatásban. Ám úgy tűnik, hogy az oroszországi atmoszféra éppen e kisebbségi kérdések körül jelenleg ezt nem teszi lehetővé. Az ő véleménye szerint a nehézségek egy része azon alapul, hogy a jó kormányzás orosz tradíciója még nem túl régi, holott ez tudná, s reményei szerint tudja majd biztosítani a kisebbségeknek a megfelelő életfeltételeket.

Tarja Halonen